Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)

Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Második szakasz. Szilárdmoztan (Geodynamica)

280

p‘:q=l: 10 . . . . Ql)

(«) és (ß) arányokból p és p' értékét keresvén, lészen :

V =

V —

ezen egyenleteket összeadván, álland : p+p' =

9+Y 10 ’

úgy de p+p' = P, és 5+5'= Q ; melly értékeket helyettesítvén , lesz :

azaz : a tizedes mázsán a sulylyal egyensulyzó nyomtaték előbbinek csak tized részét teszi; s innét van, hogy a tárgyalt készület tizedes mázsának, vagy mérlegnek neveztetik.

II. Czikk.

A csigáról.

384) A csiga nem egyéb mint egy a tengelye körül forogható körény, mellynek körülete a reá alkalmazandó kötél végett válú-alakúlag vagyon kivájva. Ha a csiga, használata közben helyét nem változtatja : álló, ha pedig a róla függő teherrel együtt vagy száll, vagy emelkedik, mozgó csiga nevet visel. Elsőt 145. rajz, másodikat 146. rajz mutatja.

Jegyzék. Gyakorlatban czélszerübb a csigákat akkép készíteni, miszerint ne a csiga tengelye körül, hanem tengelyével együtt forogjon ; ez által a csiga’ forgása szabályosabb , a súrlódás kisebb lészen , és a csiga’ közepe ki nem kopik.

385) Álló csigában az erő, és teher közti nyugtani viszony.

145. rajz. Hasson az álló csigára alkalmazott kötélnek

egyik végére Q teher (145. rajz), másikra P erő ; ezen erők által megtámadott pontok lesznek B és A, mellyekben a kötél a csiga' kerületét érinteni kezdi. Ha e támadási pontokat a csiga’ középpontjával AC, és HCvonalok által összekötjük , előttünk áll az ACB elsőrendű emeltyű, tehát sulyegyen esetében áll : P: Q = BC: AC~1 : i. Hasonlóképen ha P1 erő kötele a csiga’ kerületét D-be érintené, lenne :