Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Második szakasz. Szilárdmoztan (Geodynamica)
261 I. Czikk. Közeg’ ellenállásáról. 365) Midőn a test közegben mozog, tovább nem haladhat, mig az útjában létező közegrészeket mint áthatlanokat félre nem tolja; de ekkor a közegrészekkel bizonyos sebességet közöl; és igy a közegben haladó testnek sebessége mindaddig kisebbedik, mig mozgása nyugvásba által nem megy, ha csak valamelly folytonosan működő erő a sebesség’ veszteségét nem pótolja. A mozgó lest’ sebességének illy módú kisebbítésében áll a közeg’ ellenállása, mellynek nagysága többféle körülményektől függ. Illyenek: a) A közeg’ tömöttsége ; mert mennyiszer tömöttebb a közeg, annyiszor több tömegrészeket kell a mozgó testnek félretolni. Ennekokáért a viz nagyobb ellenállást okoz a légnél. ő) A közeg’ összetartása ; mert midőn ez érezhető, a test nemcsak az útjában létező részeket, hanem az ezekkel összefüggőket is mozgásba hozni kénytelen. E körülmény miatt nagyobb ellenállás vagyon az olajban mint a vízben. c) A mozgó testnek közegbe ütköző felülete; minél nagyobb ez, annál nagyobb leend a helyéből kiszorított közegnek is tömege. Innét van, hogy egy kardot könnyebb élével, mint lapjával vízben mozdítani; hajót hosszában könnyebb mint széliében folyó ellen huzni; kiki tudja, milly nehéz tárt esernyővel szél ellen menni. d) A mozgó test’ sebességének négyzete. Ugyanis: ha a test’ sebessége két akkora, bizonyos idő alatt nemcsak két annyi közegrészecskéket mozdít el utjából, hanem mindannyiakkal két akkora sebességet is közöl ; és igy bizonyos idő alatt két tekintetben kétszer akkora sebességet veszít, mint veszítendne, ha csak egyszerű sebességgel haladna. Ebből értjük : miért törhetik el egy aczélkard, ha lapjával sebesen a viz’ színére csapunk; miért nehéz sebes szél ellen menni, holott csendes légnek ellenállását menés közben észre sem vesszük; vagy miért szökik vissza a viz’ színére rézsut hagyi- tott kő, avagy ágyúból kilőtt golyó akkép, mintha szilárd lapba ütközött volna. — Ha a mozgó test’ sebessége nagyobb, mintsem hogy az útjában létező közeg’ részei észrevehető sűrűsödés nélkül kitérhessenek, és a mozgó test utáni tért betölthessék, akkor a
