Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)

Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Második szakasz. Szilárdmoztan (Geodynamica)

249

C : X = í -j- q : 1 ;

már ezen arányból mindegyik tömeg’ sebessége megtalálható, ha C helyébe az előtte létező tömeg’ sebessége tétetik; mivel minden előbbi tömeg az öt követőre nézve ütő gyanánt tekintendő ; lesz tehát ez arányból :

C : x‘ = 1 -\-q : i ; az 1-sö ütött sebessége x' =

i+ï

c

o+qy

: x“ = 1 -f- q : 1 ; a 2-dik ütött

•' x“‘ = 1-f-q : 1, a 3-ik ütött

1 +q

C

0+í)2.

C

=(i4?)3

És igy az ra-edik ütött tömeg’sebessége leend xn — j-—M.

Jegyzek. A kifejtett ütközési törvények’ igazságát kísérleti úton leginkább ólom-vagy levegőn szárított agyag-golyókkal lehet, de csak közelítőleg megmutatni, mert ezek sem tökéletesen rugalmatlanok. Különben állanak e törvények azon esetre is , midőn az ütköző rugalmatlan tömegek puhák , csakhogy akkor az ütő test’ mozgás-nagysága vagy részint vagy egészen az ütött puha tömeg’ alakjának változtatására fordíttatik.

Példák:

aj Mekkora az ütközés utáni közös sebesség?

1 ) Ha ülő

ülőit testben

M= 8

m — 12 /

MC+mc= 176

C = 10

c = 8 [

lesz :

M+m = 20

MC — 80

mc — 96 )

x — 8,8

2) Ha ülő

ütött testben

M = 8

m = 12 i

MC—mc = 20

C =10

c =— 5 \

lesz :

M + m = 20

MC = 80

mc = — 60 ^

a- = 1

3) Ha ülő

ütött testben

M = fi

m = 7

MC—mc — 0

C = 7

c = — 6 f

lesz :

M+m = 13

MC = 42

mc — — 42 \

x = 0

4) Ha ütő

ütött testben

M = 8

m — 8 )

MC-\-mc = 120

C = 10

c = 5

lesz :

M-\-m = 16

à!

o

II

00

o

mc =40 1

x = 7,5