Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Második szakasz. Szilárdmoztan (Geodynamica)
246 I. Czikk. A testek’ egyenes ütközéséről. i. §. A rugalmatlan testek’ egyenes ütközéséről. 352) Az egyenesen ütköző testeknek tömegeit jelentsék M és m, ütközés előtti sebességüket C és c úgy, hogy ha m tömeg? mellyet ütöttnek nevezünk, az ütő 31 tömeggel egy irányban halad, sebessége legyen -j- c, különben — c, tehát átalánosan ± c. Ezen tömegeknek mozgási nagyságuk az ütközés előtt lészen 3IC és +: mc (242). Ha MC^> ztz mc, akkor az ütő M az ütött m-re hat, és vele bizonyos mozgás-nagyságot közöl, s mivel tömegét nem nagyob- bíthatja, nagyobbitja sebességét. Az ütött m ellenben tehetlensége miatt tulajdon mozgási, vagy nyugvási állapotját megtartani törekedvén a reá ható ütő M-re visszahat, és mozgás-nagyságát kisebbíti; s minthogy tömegét nem kisebbítheti, kisebbíti sebességét. A rugalmatlan testek’ ütközésében tehát ütő 31 sebessége fogy, az ütött m-é nő, s pedig mindaddig, mig m 31-nek akadályul lenni megszűnik, azaz mig mind a két tömeg’ sebessége egyenlő nem lesz. Ezen ütközés utáni közös sebességet nevezvén æ-nek, kifejezhetni az ütő test’ vesztett sebességét, ha az ütközés előtti C sebességből az ütközés utáni x kivonatik ; lesz tehát = C—x. Hasonlóképen az ütött m által nyert sebesség föllelhető, ha az ütközés utáni x sebességből az ütközés előtti sebesség zt c kivonatik ; lesz tehát = x ZjZ c. Az ütő test’ vesztett sebességét M-e 1, az ütöttét m-el szorozván, az ütő test’ vesztett mozgás-nagysága leend : = 31(C — a?) ; az ütött test’ nyert mozgás-nagysága pedig = m (a:Ifié). 353) Bugalmatlan testeknek ütközés utáni sebessége. Minthogy a hatásnak ellenes, és egyenlő a visszahatás (243), következik , hogy az ütött test által nyert mozgás-nagyság sem kisebb, sem nagyobb nem lehet az ütő test által vesztett mozgás-nagyságnál ; áll tehát : 31 (C—x) = m (xZjlc), avagy MC—3Ix = mx Ifi mc,
