Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Második szakasz. Szilárdmoztan (Geodynamica)
242 Ha t idő lefolyta után y egyenlő lett o-hoz, jele, hogy a hagyitott lest ACD utjának D pontjába ért; tehát annyi mintha fekmentes AD sebességével 8p, függélyes sebességével pedig CE utat tette volna meg ; de ekkor a C pontig fölemelkedési időben elvesztett függélyes sebességét ellenkező irányban visszanyerte (342, d); tehát ezen visszanyert sebesség \/~v2sin2 a = vsinu (IV) képletben ellenkező jellel mint előbb, azaz igenlegessel lészen veendő, és igy a hajtás’ tágulalának megfelelő idő lesz : vsinn-{-[/ v2sin2ct, vagy V sin a. ~ 9 • (vi). 346) A hajtás’ magasságát meghatározni az adott hagyitási sebességből és hajtási szögletből. Azon magasságot, mellyre a hagyitott test t idő folytában följut, átalánosan jelenti y = vtsinn— gt(344) . Ezen képletet jelen fejtemény’ megoldására használván y je- lentendi a legnagyobb rendéket, azaz a hajtás’ magasságát, mellyet V sin n nevezünk ft-nak, a hajtás’ magasságát illető idő pedig : ——— (345) , melly értékeket a fölvett átalános egyenletben helyettesítvén lesz : v2sin2ct h — . gv2 sin2 a. 2g V2sin2a 4g2 ’ .... (VII). h — , kg 347) A hajtás' tágillatát meghatározni az adott hagyitási sebességből, és szögletből. Azon távolságot, mellyet a hagyitott test t idő alatt megfut, átalánosan képviseli x = rt cos a (344). Ha tehát ezen kitételben t helyett azon idő’ értéke tétetik, melly az V sin a egész hajtás’ távolának megfelel, tudniillik ~ - (345) x jelentendi az egész hajtás’ tágulatát, mellyet *-nek nevezvén, lesz: v2sin 2« . . . (VIII). I -2g
