Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Második szakasz. Szilárdmoztan (Geodynamica)
234 332-dik szám (d) jelű arányának értelme, mind a tapasztalások szerint földünk’ egyenlítőjénél kisebb, sarkainál pedig nagyobb, az itt, és ott működő nehézségi eröhez aránylagosan. Sőt ugyanazon helynek különböző magasságaiban különböző a mperczinga’ hossza ; mert földünk’ felületén annál kisebb a nehézségi erő’ hatása, minél nagyobb a föld’ középpontjától! távolának négyzete (24). Ezt igazolja a Bouger és Condamine tapasztalata is, kik szerint azon inga, melly Amazon folyó partján 24 óra alatt 98770 lengést végzett; Quitóban— a tenger szinétőli 1460 párisi öl magasságon — ugyanazon idő alatt csak 98740; Pichincha hegyen — 2430 párisi ölnyi magasságon — 98720 lengést tett. Jegyzék. Minthogy a mperczinga’ hosszának minden bizonyos helyre meghatározott nagyságúnak lennie kell, a hévmérséklet’ növekedtével pedig valamint minden test, úgy az inga is kiterjed , és fogytával összehuzódik; szükséges , hogy az igen pontos vizsgálatok végett az összetett mperczingák vagy akkép szerkeztessenek , miként kellő hosszaságuk a hévmérséklet’ változásával ne változzék ; vagy a bizonyos hévmérséklet alatt tett ingalengések számából hányitás által kerestessék meg azon lengések’ száma , mellyeket az inga ugyanazon idő alatt hosszának nem változtával fagyponti hévmérsék alatt teendett volna. a) Olly inga, mellynek hossza a hévmérsék’ változásaitól független, pótló ingának neveztetik. Ez különféle alakú , és szerkezetű lehet ; itt például csak Harrisson' (alakja miatt úgynevezett) rostély-ingáját (Rostpendel) tárgyalandjuk. Áll ABCD egyenközt (109. rajz) képző aczélrud ikból, és EF rudnál fogva felakasztható ; ezen belől létező ab és cd sárgaréz vagy horgany- rudak alól BC, fölül ad rúddal összeköttetvék ; ad rudról függ az aczélból készült ef ingarud , mellynek végén közönségesen lencse-idomú súly vagyon. Ha ezen inga akkép van szerkezve, hogy annak elméleti hossza a fagyponti hévmérsék alatt épen akkora , a mekkorának a mperczingában lennie kell, az a hévmérsék’ növekedése által meghosszabbult AB, CD, EF és ef rudak miatt nagyobb ; ab, cd kiterjedt rudak miatt pedig kisebb lesz ; de mivel a sárgaréz vagy horgany ugyanazon hévmérsék alatt jóval is nagyobb kiterjedést szenved , mint az aczél, lehetséges az ab és cd rudaknak olly hosszúságot adni, miként kiterjedésük által az inga’ hossza épen annyit rövidüljön , a mennyit AB, EF, és ef aczélrudak’ kiterje- jedése által hosszabbodik, és igy az inga különböző hév- mérsékekben is állandó hosszúságú marad. Az ab és cd sárgaréz-, vagy horgany-rudaknak adandó hosszúság’ meghatározása ekkép történik : EF, AB, és ef aczélrudak’
