Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)

Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Második szakasz. Szilárdmoztan (Geodynamica)

232

összetett ingában csakugyan létezik az úgynevezett lengés’ középpontja, a következőkből könnyű érthetni: Legyen CA 007. rajz) összetett inga arcz- és oldal-helyzetben; áll ez tömérdek sok egyszerű, de különböző hosszaságú ingákból, mellyek közül a rövidebbek sebesebben, a hosszabbak lasabban igyekeznek lengeni ; de mivel mindannyiaknak súlyos pontjaik egymással összeköttetvék, következik, hogy a rövidebbek által a hosszabbak’ lengésének siettetnie , ezek által pedig amazok lengésének késleltetnie, és igy az egész összetett ingának minden súlyos pontjával közös, közép lengési sebességnek származnia kell, melly épen akkora leend, a mekkorával az összetett CA inga’ hosszaságának bizonyos pontjára, például x-re eső tömegrészecske ingana, ha a többitől függetlenül tehetné ingásait.

335) Ha az összetett inga szabályos alakú, annak lengési középpontja számítás által meghatározható; mert bebizonyíthatni, hogy az összetett ingának elméleti hossza egyenlő azon értékhez, melly ered, ha az inga’ tömegének az ingási tengelyére vonatkozó tehetlenségi nyomatéka (Trägheitsmoment) elosztatik ugyanazon 108. rajz. tömegnek szintén az ingási tengelyre vonatkozó nyugtani nyomatékával. *) E szerint , mivel CA (108. rajz) hasábalakú ingának a tengelyére vonatkozó tehetlenségi nyomatéka = % M-AC2, nyugtani nyomatéka pedig y2AC-M (M a rudtömegét jelentvén),

y3 M-AC2

leend az elméleti hossza : Cx = ,, = % AC;

To A.C • Dl

és igy AC hosszaságú összetett inga Cx hosszaságú egyszerű ingával egyidős. — Ellenben ha az inga’ alakja szabálytalan volna, vagy a terjedelmes számítás’ kikerülése ohajtatnék, lehet az említett czélt gyakorlati utón is megközelíteni. T. i. akasztassék

107. rajz.

*) Burg's Mechanik und Maschinenlehre 1846. 132. lap.