Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Első rész. A testek' tulajdonságai - Harmadik szakasz. Nyugvás és mozgás általánosan
186 vesszőre húzott m golyója nem egy másik golyóval, hanem igen mozgékony n csigán vezetett selyemzsinór által o lemez körénynyel vagyon összekötve, melly több ólom terhelményekkel megsulyos- bíttathatik. Ha ezen készület az előbb említett helyébe a röpmoz- gony’ B csigájának tengelyére csavartatván forgásba hozatik, m golyó a központtóli ereje által o körényt annál több reá rakott terhelményekkel képes fölemelni, s bizonyos sebességű forgatás alatt a légben függve tartani, minél nagyobb a tömege, a középpontién távola, és kisebb forgási idejének, vagy mi egyre megy, minél nagyobb forgási sebességének négyzete. Jegyzék. A központtóli erő’ működéséből e következő tüneményeket értelmezhetni : a) A sebesen forgó köszörű körül ; és kocsikerékről a reá tapadó viz, és sár széthányatik. b) A malomkövek sebes forgásukban némellykor nagy erővel szétszakadnak. c) Sebes futás közben hirtelen kanyarodó kocsi könnyen felfordul. cl) A körben futó lovak , s rajtok létező lovagok testükkel a kör’ központja felé hajolnak. e) Zsinegre függesztett, és vízzel töltött pohár függélyes körben körülhajtható a nélkül, hogy belőle a viz kifolyna. — Valamint az ABCD (75. rajz^ 75. rajz. alakú vaspályán, A-nál leeresztett golyó vagy kocsi, is egy egész kört ir le a nélkül, hogy C pontból leesnék. f) Parittya által sebes mozgásba hozott kő nagy sebességgel elröppen, mihelyest a parittyának egyik szára kieresztetik. Ide tartozik Steinheil müncheni tanár által legujonnan föltalált középponttoli lőgép (Centrifugalge- schoss), mellynek alkotásáról szóval értekezendünk ; leírása végett lásd Beilage zum Morgenblatle der Wiener Zeitung von 8 Mai 18Í9. g) A sebes forgásba hozatott viz üres tölcsér alakot képez. h) Egy tengelye körül forogható , és oldalán sok nyílásokkal ellátott
