Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)

Első rész. A testek' tulajdonságai - Harmadik szakasz. Nyugvás és mozgás általánosan

184

vesszőre feszítést, másodikban az őket magában foglaló csatornára nyomást gyakorolniok kell. — Mi a röpmozgony által tétetni szokott kísérletekből is kitűnik. — A nevezett röpmozgony’ főrészeit különböző átmérőjű, és végnélküli zsineg által összekötött A és B (71. rajz) csigák teszik. — Ezen utolsónak tengelyére csavartatik

71. rajz.

DCE lécz, mellynek merően fölálló végei kifeszített DE sima vas- vesszővel összeköttetvék.

а) Ha F forgattyú által A csiga mozgásba tétetik, B csiga, és vele együtt DCE lécz is sebes forgásba jő; a DE vesszőre húzott egyenlő vagy különböző tömegű M és m golyók pedig BC tengelytől, mellyre itt a forgás’ középpontja esik, ellenkező irányban szétröpülnek.

б) Ha B csiga’ tengelyére a golyókat tartó lécz helyett egy másik, hasonló alkotású, de AC és BC (72. rajz) bedugott, és bizonyos magasságig festett folyadékot tartó csőkkel ellátott készítmény alkalmaztatik, forgás alatt a csőkben létező folyadék C ponttól a távolabb, ámbár fö- lebb létező A és B cső végekig vonul ; mert például m részecske C ponttól tnn irányú

erővel törekszik ugyan távozni, de mivel ezen irány a cső’ oldalára ferde, mn erő no és nio mellékerőkre föloszlik, no mivel a cső' oldalára merőleges, attól megsemmisíttetik, mo pedig az m részecskét fölfelé tolja.

c) Továbbá ha B csiga’ tengelyéhez 10—12 ujjnyi hosszú kisimított CD (73. rajz) aczélpálcza csavartatik, mellyre több vékony , s rugalmas sárgaréz- vagy aczélkarikák akkép alkalmazvák,

72. rajz.