Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)

Első rész. A testek' tulajdonságai - Harmadik szakasz. Nyugvás és mozgás általánosan

169

vétethető (245) , ebben pedig a sebességnek mértékét a megfutott térek teszik, e jelen esetben Aa és Bb térek az A és B pontban létező C és c sebességeket képviselik, mellyeket az előbbi arányban helyettesítvén, CE és CF merőlegeseket pedig álalánosan D és d-nek nevezvén, lesz :

C: c = d : D ;

melly arány az elörebocsátott állítmány értelmét igazolja.

270) A központi erők által haladó testnek sebessége vagy sebesedö, vagy lassúdó , vagy egyenletes, a mint az erők működési szöglete vagy hegyes vagy tompa vagy ép. Képviselje AB vonal (63. rajz) MN pályaívben haladó A testnek központhozi vonzását. Ez A pontnak DE érintőére nézve Am és An erőkre feloszlik ; An,

mivel MN ívre merőleges, csak azt eszközli, hogy A test pályájából ki ne térjen; Am pedig, ha a hagyító erő 4-ból jD-felé működik, tehát ha a központhozi erővel hegyes szögletet képez, ahagyitó erővel egyirányú, s mint illyen A pont sebességét nagyobbílja.—• Ellenben, ha a hagyító erő AE irányú, vagyis a központhozi erő irányával tompa szögletet képez, akkor Am erő a hagyítónak ellenese, s mint illyen A pont sebességét kisebbíti. Végre midőn a központhozi erő a hagyító erővel ép szöglet alatt hat, azon esetben az említett oldalerőkre többé föl nem bontható ; tehát a hagyító erő által eszközlölt sebességet nem változtatja.

271) A középponti erők által hajtott test mindig a kupmet- szés által szármozott görbe vonaloknak valamellyikén halad. *) Ennek bebizonyítására keressük fel először azon kitételeket, mellyek

*) Ha ABC (fi4. rajz) kúp egy sík által tengelyére merőleges irányban metszetik , előáll egy lap , mellynek karimája ab kór (circulus) lészen. Ha pedig a ponton vezetett sík ABC kúp tengelyét ferdén metszvén egyszersmind AC oldalt is vágja, az eredeti metszési lapkarimája ac vagy ad tojásdad görbületü vonalt kcpczend ; mellynek helyesebben

63. rajz.