Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)

Első rész. A testek' tulajdonságai - Harmadik szakasz. Nyugvás és mozgás általánosan

130

mellyböl a sin ADB = sin DAC, és sin ABD = sin BAC miatt lesz :

P : B! = sin DAC : sin BAC ;

AC vonalt sugárul választván, és az előkerült kebeleket vonalokban kifejtvén lesz :

P: B =

CG CH AC : AC

= CG: CH;

azaz : a mellékeröknek egyike és a középerő viszúson (irányzottak azon merőlegesekkel, mellyek a másik mellékei1 ö' irányának bármi pontjából irányukra eresztetnek.

209) Középerö meghatározása szerkeztés által. Á mondottaknál fogva adatván az összetevők iránya, és nagysága, könnyű az eredő erőt szerkeztési utón meghatározni. Ugyanis :

a) Ha kettő az összetevő, legelőször huzassanak a támadási A pontból (42. rajz 127. lap) az összeteendö erők irányát mutatóba-és Ay vonalok, és ezeken bizonyos mérték szerint az erők nagyságához képest jeleltessenek ki az AB és ^4C részek ; azután B pontból ylC-vel, és C pontból AB-\e\ egyenközü vonalokat eresztvén előáll az erők egyenköze, mellynek AD átlója az eredőnek keresett nagyságát a választolt mértékben kifejezendi. Vagy rövidebben : összeállítván a két erőt képviselő AB és AC vonalokat az erők működési szöglete alatt, huzassék B pontból ^4C-vel egyenközü és egyenlő BD vonal, ennek D pontját a támadásival összekötő AD vonal lészen az eredő nagyságát jelentő.

bj Ha pedig szerkezési utón kettőnél több erőnek, például AB, AC, AD, AE (46. rajz) vonalokban jelentetteknek eredője

kerestetnék, akkor azokból elövé- tetik keltő, teszem AB és AC, és ezeknek AF eredőjük az ABFCegyen- köz’ betöltése által meghatároztatik. Továbbá: a feltalált ^1F eredő következő ylD-vel a lerajzolt AFGD egyenköz segítségével összetétetvén adandja az AG átló által kifejezett eredőt, melly AB, AC és AD erőkkel egyenhatású. Végre AG erő a még hátralevő AE-xe\AGHE egyen46. rajz.