Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Első rész. A testek' tulajdonságai - Második szakasz. A testek' különböző tulajdonságai
109 letet adja. Kék savval a 124. c) alatt leirt durranó sót képzi. Mind maga, mind vegyületei nagyon mérges hatásnak. m) Ezüst (eny) igen tisztán állítható elő, ha például az ezüst pénzből, és légsavból eredeti oldatból konyhasó oldata által az ezüst mint ezüsthalvag lecsapatik, és a jól kimosott csapadékba könhalv- savas vízzel tiszta vas (vasszegek) tétetik; lassanként az egész ezüsthalvag szinesíttetik, melly utóbb finom por alakban elválasztható , vagy ha tetszik, haméleg alatt tégelyben egy darabbá olvasztható. Ezen fém minden fémek közt legfehérebb szinü, igen nyújtható , és különös szíjjósággal bir, fényét mind légben mind közönséges tűzben megtartja, és a légben csak erős villámfolyam által élenyülhetö. Melly tulajdonánál fogva nagy értékű. Rézzel elegyítve — nagyobb keménység végett — nemcsak pénzzé veretik, hanem ételedényekre, és különféle ékességekre szokott használtatni. Légsavban vagy forró kénsavban azoknak részletes fölbontásával fölol- datik, mell vekből réz vagy horgany által lecsapatván szép ezüst növényzetekben jelenik meg. Hogy kéksavvali vegyülete durranó * természetű, már 125. c) említők; de ennél sokkal veszedelmesb az eziistélegnek köniegeggeli vegyülete állal eredeti, és Bertholet durranó ezüst-jének nevezett fekete szinü por, melly készíthető, ha a légsavas ezüsléleg föleresztett oldatából mészviz által az ezüstéleg lecsapatik, és ez folyó könlegeggel megnedvesíttelik ; némellykor a legcsekélyebb dörzsölés vagy ütés által is rettentő csalanással, és az őt környező tárgyak szélrombolásával szétbom- lik, s azért készítése, vagy nagyobb adatokbani együtt tartása igen veszedelmes. Ha a jegeczesedelt légsavas ezüstéleg hőségben meg- olvasztatik, és vasformákban vékony rudakká öntetik, előáll a sebészetben ételöszerül használtatni szokott barnaszinü pokolkő. n) Arany többnyire szinállapotban ezüsttel vegyülve mint ölvény laláltatik ; ha az arany illy ötvénynek f4-dét meg nem haladja, légsavba tétetik, mellyben az ezüst föloldatván, az arany por alakban válik ki: ha pedig az ötvényben több arany foglaltatik, akkor királyvizbe tétetik, mellyben az arany fölolvad, az ezüst pedig ezüsthalvag alakban leüled. Az ekkép képzett arhalvagból a tiszta arany kénsavas vasélecs által barna por alakban lecsapat- halik, az ezüsthalvag pedig a l'ölebb mondottak szerint szinesít- tethetik. Mivel az élenyhez minden fémek között leggyengébb vonzalommal bir, fényét légben, vízben, savakban változatlanul
