Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Első rész. A testek' tulajdonságai - Második szakasz. A testek' különböző tulajdonságai
104 ( B.) Égvényes földeket nemző fémek. 179) Ide tartozik a mészeny = Ca, sulyany = Ba, pirany = Sr, és kesreny = Mg. a) Mészeny ezüst fehérségű fém, légben és vízben könnyen élenyül. Elöállíttatik mészböl, ha erre izzó állapotban hamany’ gőze vezettetik, mi által a hamany mész rovására élenyül, mészeny pedig szabadon marad. Elege t. i. a mészéleg (égett mész) égvény jellemű (65, b), fajsulya = 2,3 : egy harmadát meg nem haladó vízzel lassankint nedvesíttetvén vizegygyé válik, és szétporlik, nagyobb mennyiségű vízzel az úgynevezett oltott meszet teszi , mellynek kevés része a vízben föloldva mészvizet képzi. A mész nem csak építészetben, hanem festészetben, szappany, bőr. papír pargamen gyártásban is nagyon kiterjedt használatú anyag. Égvényes jelleménél fogva savakkal igen könnyen vegyül, nevezet szerint <*) Szénsavval egyesülve földünk tömegének tetemes részét mint mészföld , mészkő , márvány alkotja , némellykor jegöezösödött állapotban is találtalik, például az islaiuliai jegöez. Ezekből, de főkép a fehérmárványból a tiszta mészföld akkép állt iható elő, ha belőlük tovább tartó izzás által a szénsav és víz ellávolíttalik. Illy módon történik a közéletben gyakorolt mészégelés is. 1) Kénsavval az úgynevezett alabastromol és gipszet adja: ez utolsó sokszor hatalmas rétegekben előkerül, és minthogy kiégetése után vízzel kezeltetvén hamar megkeménykedik, ragaszok', minták' képszobrok készítésére használ tat i k , természeti állapotában pedig, illető kör- nyülmények közt. még a szántóföldek javítására is sikerrel alkal- maztatik. h) Sulyany a mészenyhez tulajdonaira nézve hasonló lém, nevét a stíl y földtől nyerte: minthogy az nem egyéb, mint ennek élege. A sulyéleg szürke fehérszőlő föld, kevés mennyiségben ialál- latik, tisztán csak légsavas sulyélegböl igen erős izzás által nyerhető. A mésztől , mellyhez . több tulajdonait illetőleg , nagyon hasonlít, abban különbözik, hogy fajsulya nagyobb,= 4; vízhez és szénsavhoz nagyobb rokonsággal viseltetik, és az állatokra méreg gyanánt hat. Természetben szénsavval előfordul a vvitheril nevű kőben, kénsavval pedig sulypatban (Schwerspath). c) Pirany a sulyanyhoz mid fém állapoljában, mind vegyüle- leiben nagyon hasonló, de nálánál ritkábban jő elő. Elege az úgy
