Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)

Első rész. A testek' tulajdonságai - Második szakasz. A testek' különböző tulajdonságai

101 Bármelly ulon és módon élenyült fémet leélenyítés által ismét szí­nesíthetni. Ennek eszközlésére a nemes fémek élegeinél, már maga az izzásig növekedő fölhevítés elegendő ; de a nemtelen fémek éle­geinek színesítése közönségesen csak széneny és köneny leélenye- sitö hatása által létesíttetik (82. e.) (105. d.). Végtére a valamelly savval egyesült féméleg többnyire minden, az élenyhez nagyobb rokonságú fém hozzájárulta állal színesíthető ; mi ha lassú műkö­désű vegyfolyamat által eszközöltetik, a színesített fémrészecskék részarányos és sokszor a fákhoz vagy bokrokhoz hasonló idomokba rakodnak, s nem kevésbé mulattató mint tanulságos tüneményt ad­nak. Illy fémfáknak képződését tapasztalhatni, ha eczetsavas ólom- éleg' (ólomezukor) telített, és körülbelül 20 annyi eső vagy lepá­rolt vízzel feleresztett oldatába sárgaréz-huzal által horgany-darab akasztatik, nehány óra lefolyása utón készen lesz a legtisztább fém- fényű, és ágaival lefelé nyúló ólomfa. Vagy ha a légsavas eziist- éleg szintén föleresztett, és egy fekmentes üvegtáblán’ vékony ré­teget képző oldatába egy darab réz vagy horgany tétetik, nem sokára az oldattal nedvesített üvegtábla fölületét az úgynevezett ezüstfa' csinosan képzett fényes ezüst ágai fogják belepni, sat. b) A fémek élenyen kivid más nemfémekkel is képeznek vegyületeket, mellyek közül legnevezetesebbek a kénenynyeli és halvanynyali vegyületeik. Ezek mind száraz mind nedves utón kép­ződhetnek nem különben mint az élegek, és I vegysulynyi fémmel egyesült kéneny vagy halvány’ mennyiségéhez képest többfélék lehetnek. A nemes fémek kénegei és halvagai csupa hevítés által is szinesíthetök ; de a nemtelenek kénegei vagy előbb pirítás által élegekké változtatnak, s azután mint illyenek szinesíttetnek, vagy a kénhez nagyobb rokonsággal bíró fém' hozzájuk tétele által a’ kén­től hőség segélyével választatnak el; a nemtelen fémek halvagai pedig halványtól vagy más fém, vagy köneny által szabadulhat­nak meg. c) Nagyobb része a fémeknek egymással többnyire határo­zatlan arányban ötvényekké összeolvaszthatók. Ezek közönségesen egyes alkatrészeiknél keményebbek, és rugonyosabbak, mint ezt az ezüsttel összeolvasztott aranyban ; rézzel ötvényezett ezüstben, és ónnal vegyitett rézben, nevezett szerint az ágyurézben, harang­anyagban tapasztaljuk. Továbbá az ötvények könnyebb olvadhatá- suak az őket képző egyszerű fémeknél. így Bőse találmánya szerint

Next

/
Thumbnails
Contents