Lósy-Schmidt Ede: A foszforos gyújtók. Römer István és Irinyi János szerepe e gyújtók tökéletesítésében (Budapest, 1936)
4 Ingen-Housz dr., bécsi udvari orvos igen elismerő hangon nyilatkozik 1781-ben kelt és Kaunitz herceghez intézett levelében abból az alkalomból, hogy II. József császár felkérésére az akkori idők e nagy jelentőségű találmányáról véleményt kellett mondania.1 A Peibla-féle és filozófusi gyertyáknak is nevezett foszforos gyújtók hengeralakú, zárt üvegcsövecskékből állottak. Hosszuk 8, 10 és 13 cm között váltakozott és belviláguk 4—5 mm volt.2 Belsejükbe foszforos végű viaszgyertyák voltak beforrasztva s a gyertyák belét készítésükkor szegfűolajjal vagy fahéjolajjal itatták át és egyenlő részben adagolt kénpornak és kámforpornak a keverékével is behintették. A csövek egyik végébe azután néhány darabka foszfort tettek s miután a gyertyácskákat betolták a csőbe úgy, hogy belük vége a foszforral érintkezett, a csőben lévő foszfort láng felett enyhén addig hevítették, míg a foszfor a kénnel elegyült s olvasztás által részben oxidálódott. A másik végén is beforrasztott üvegcsövecskéket használatkor csupán a megjelölt helyen kellett feltörni s a gyertyácskákat a csövekből kihúzni, hogy foszforos végük a szabad levegőn magától meggyulladva, tüzet fogjon s magát a gyertyát is meggyujtsa. A Peibla-féle foszforos gyújtóknak azonban Ingen- Housz dr. szerint sok fogyatékossága volt. Nem mindig gyulladtak meg könnyen s ilyenkor érdes felületen enyhe dörzsöléssel vagy rálehelléssel segítették elő meggyulladásukat. Dörzsöléskor foszforos végük gyakran szétfröccsent és súlyos égési sebeket okozott. A ruházatban és lakásberendezésben is kárt tett. Előállításuk költséges volt s a szobában meggyujtva, kellemetlen szagot árasztottak. 1 Wicsner, Julius, Director des PElanzenphysiologischen Instituts der k. k. Wiener Univeisität: Jan Ingen-Housz, Sein Leben und sein Wirken als Naturforscher und Arzt. Wien, 1905. 198. 1. 2 Prechtl, Johann, Joseph, Direktor des k. k. polytechnischen Institutes in Wien: Technologische Eneyklopädie. VI. Bd. Stuttgart, 1835. 80. 1. — Prechtl adatai szerint 4—5 hüvelyk (Zoll) volt az üvegcsövecskék hossza és két vonal a belviláguk. 1 bécsi hüvelyk = 2-634 cm s így a 4—5 hüvelyknek 10-536 cwt, illetőleg 13-170 cm felel meg. 1 bécsi vonal = 2195 mm s a két vonalnak megfelelő belvilág 4 390 mm-nek felel meg. — Meissner professzor szerint az üvegcsövecskék hossza csak 3 hüvelyk (7-9 cm) volt. (L. alább idézendő munkáját: Ildb. d. alig. u. techn. Chemie, II. Bd. Wien, 1820. 696. 1.) — A turini vagy foszforos gyertyákat röviden Berzelius professzor is ismerteti a Wühler fordításában Drezdában, 1825-ben megjelent Lehrb. d. Chemie című munkája első kötetének 1. részében. (233. 1.)
