Lósy-Schmidt Ede: A foszforos gyújtók. Römer István és Irinyi János szerepe e gyújtók tökéletesítésében (Budapest, 1936)

39

vés megállapításokat mind helyre akarnám igazítani. Az Irinyi Társaság megalakulása és 1934-ben megindított mozgalma sürgette e tanulmányom megírását és késztetett arra, hogy a foszforos gyújtók történetének zavaros ügyét tudománytörténeti alapon megvizsgáljam és mint a magyar technika múltjának régi búvára, saját kutatásaim alapján is tisztába jöjjek ezzel a bonyolult kérdéssel. Nem az én hibám, hogy az egykorú eredeti források alapján más eredményekre jutottam, mint amit a szakírók erről a kérdésről hazai és külföldi vonatkozásokban is eddig megállapítottak. Kötelességemnek kellett tartanom azt. hogy a sok tévedésre rávilágítsak, mert felfogásunkkal és nemzeti jellemünkkel sem egyeztethető össze, hogy iskoláinkban erről a kérdésről továbbra is téves, a történeti valóságnak meg nem felelő adatokat terjesszünk és tanítsunk.