Lósy-Schmidt Ede: A foszforos gyújtók. Römer István és Irinyi János szerepe e gyújtók tökéletesítésében (Budapest, 1936)
;7 Az ólomsuperoxid első alkalmazása nem Preshel érdeme. Már előbb érintettem, hogy Preshel csak közel két évvel Irinyi találmánya után kapott Kreutz Jánossal együtt foszforos dörzsgyujtók megjavítására szabadalmat, de ezek a gyújtók sem ólomsuperoxidot, hanem man- gánhiperoxidot tartalmaztak. Irinyi találmányát Rómer vette meg, miután ennek gyakorlati hasznáról és jelentőségéről ez az Irinyinél 30 évvel idősebb, nagy tapasztalatú vegyész és régi gyujtószergyáros meggyőződött. A találmányért Rómer, mint maga Irinyi mondja vallomásában, nem potom ősz- szeget fizetett és Irinyi ezután még három évig folytathatta tanulmányit külföldön. Valószínű tehát, bár bizonyításával nem foglalkozhattam, hogy nem 60 forintot, hanem 7000 forintot kapott találmánya átengedéséért. Rómernek az Irinyi találmányát hasznosító, 1837 február 3-án kelt szabadalma zajtalanul megyulladó foszforos dörzsgyufák készítésére vonatkozik s ezeknek gyujtókeveréke egy rész foszforra 8—-10 rész ólomsuperoxidot tartalmazott.80 Rómernek ez a szabadalma azonban a már 1834 január 4-én kapott és ugyancsak foszforos gyuj tókeverékre vonatkozó szabadalmának csak megjavítását vette célba. A foszíoros gyula tehát már Irinyi előtt megvolt és Rómernek a bécsi udvari kamara hivatalos kiadványai szerint 1834-ben már szabadalmazott gyujtószergyára volt Bécsben. Tévesen mondja tehát dr. Say, hogy Rómer gyufagyárának alapját Irinyi szerény találmánya vetette meg, és Toborffy Zoltán, hogy a foszforos gyújtófej eszméjét Rómer Irinyitől vásárolta meg. Téved Irinyi egykori diáktársa, Ludwig is abban, hogy a kémiát Meissnertől 1835-ben hallgatta és ebben az évben készítette Irinyi első foszforos gyújtóit. A bécsi műegyetem hivatalos katalógusa alapján ugyanis megállapítottam, hogy 1835-ben sem Ludwig, sem Irinyi nem voltak még a műegyetem hallgatói. Mind a ketten csak 1836-ban hallgatták Meissner professzortól elsőízben az általános technikai kémiát és tettek belőle az év végén kitüntetéses vizsgát.31 A találmány 1836. évi kelte tehát kétségkívül bizonyítva van. 90 Beschreibung der Erfindungen etc. II. Bd., 51. 1.: Zweijähriges Privilegium des Stefan Ruiner von Kis—Euyitzke. Chemikers und iandesbefugten Zünd-Kequisiten-Fabrikanten in Wien, auf Verbesserung der am 4. Januar 1834. privilegii' ten Pho.sphor-Friktion8-Ztindma.sse, welche geräuschlos entzündlich ist. 91 Katalog: für die technische Abteilung: des k. k. pol> t. Institutes im Studienjahre 1835. és Prüfungs-Katalog der teehn. Abth. des k. k. polyt. Institutes vom Studienjahre 1838.
