Lósy-Schmidt Ede: A foszforos gyújtók. Römer István és Irinyi János szerepe e gyújtók tökéletesítésében (Budapest, 1936)

Chancel-töl 1805-ben felfedezett briquets oxygénés-en kívül más tűzgyújtókat nem használtak.80 A Chancel-féle gyújtók káliumklórátos kémiai tűzgyújtók voltak s a franciák velük annyira meg voltak elégedve, hogy még a XIX. század 40-es éveiben is ezeket a gyújtókat használták.

Végül még a magyar felfogásról is meg kell emlékeznem. Mi magyarok ugyanis Irinyire esküszünk. Őt tartjuk a gyufa, illetőleg a foszforcs gyufa feltalálójának, vagy amint az Irinyi János Társaság 1934 november havi megalakulásáról szóló újságcikkek írják: a ma is használatban levő foszforos, száraz gyufa feltalálójának. Ez a felfogás főként azóta terjedt el és ment át a magyar társadalom köztudatába, amióta Irinyit 1863-ban Pákh Albert, a Vasárnapi Újság szerkesztője találmánya hiteles történetének elmondására kérte fel. Pákh ugyanis a magyar sajtóban abban az időben folyt azt a csendes vitát szerette volna eldönteni, hogy Rómer vagy Irinyi mond- ható-e a gyufa feltalálójának. Rómer akkor már nem élt e így csak Irinyit szólíthatták fel nyilatkozatra. Pákh Irinyi nyilatkozatával, illetőleg felvilágosító adataival nem volt megelégedve. Meg is jegyzi az Irinyi leveléhez írt bevezető soraiban, hogy ez a válasz kíváncsiságát nem elégítette ki teljesen, Irinyi nem világította meg a kérdést minden oldalról úgy, amint tőle azt a magyar társadalom elvárta volna, bár levele kétségkívül érdekes adatokat, tartalmaz. Az Irinyi levelének végéhez fűzött megjegyzésében is kiemeli, hogy Irinyi csak kénytelen- kelletlenül tette meg ezt a régen várt vallomását, örül azonban annak, hogy ezzel a sok bizonytalan hírnek és mende-mondának vége szakad. Mert — zárja be sorait Pákh — akár resteli Irinyi, akár nem. ő csak azért is kijelenti és mindenkinek tudtára adja, hogy a gyufa valóban magyar találmány, még pedig az Irinyi János találmánya.81

Irinyi az ő idejében használt pattogó vagy sercegő gyufák gyűjtókeverékének összetételét, valamint a saját készítésű zajtalan és kéntelen gyúszereinek készítése módját a következőképpen írja el a A vegytan elemei című, 1847-ben Nagyváradon kiadott művében:

„Mai időben a vilanynak valamely élenydús testteli keverékét, — milyek a KN60, KC160. — a pat- togóban, — Pb20 (a zajtalanban), Mn20 . .. arab

“° Dinglers Polytechn. Journal 1833. Bd. 49. 26U. 1.: Bericht des Ern. Pay en über die neuen Zündapparate des Hern. Merckel.

81 Vasárnapi Újság, 1863. 75 1.