Lósy-Schmidt Ede: A foszforos gyújtók. Römer István és Irinyi János szerepe e gyújtók tökéletesítésében (Budapest, 1936)
28 sen hozza forgalomba Karmarsch, dr. Strieker, dr. Dam- rner professzor, dr. Metz és még sokan mások, azt állítva róla. hogy 1835-ben Bécsben a káliumklorátot más oxigénhordozókkal: miniummal és barnakővel helyettesítette. Trevanv neve ugyanis a gyújtókkal kapcsolatban szintén csak egyszer fordul elő a hivatalos kiadványokban. 1837- ben Eggert József bécsi kereskedő cecálja reá fcszforos gyujtókeverékének készítési jogát.57 Ez a szabadalma azonban illeték nemfizetés miatt a következő esztendőben már megszűnt. A gyufákhoz használt gyújtó-keverék pedig készült: 15 lat gummiból, 6 lat vízből, 2 lat foszforból, 8 lat tejből, 8 lat klórkáliból, Ve lat licopodiumból (Hexenmehl) és *4 lat kolofoniumból. E keverék összetétele is bizonyítja tehát, hogy aligha állhat fenn az az állítás, hogy Trevany 1835-ben a káliumklorátot a gyujtókeverék- ből ki akarta volna küszöbölni, amikor még 1837-ben, tehát két évvel később is, olyan keverék készítésének a szabadalmát kapja meg, amelyben nagy mennyiségben szerepel a klórkáli. Trevany neve azonban a Deutsches Mu- seumnak a gyufagyártás történetét ismertető falitábláin is úgy szerepel, mint ki 1835-ben a gyujtóanyag kálium- klorátját először részben, majd teljesen miniummal, barnakővel és ólomsuperoxyddal pótolta. Siegel József nevét is első helyen szokták a foszforos gyújtókkal kapcsolatban említeni. Ullmann szerint Siegel 1832 szeptember lCbén kap ilyen gyújtókra szabadalmat.68 Ha ez igaz, úgy Siegel két teljes évvel előzte meg Romért a foszforos gyújtók készítésében. Ez azonban nem áll, mert igaz ugyan, hogy Siegel József alsóausztriai, otta- kringi gyutacsgyáros és vegyész 1832 szeptember 10-én közönséges és dörzsgyufák készítésére ötéves szabadalmat kap, azonban ezeknek a gyufáknak a gyujtókeverékében egy szemernyi foszfor sem volt. Siegel közönséges gyufáinak gyujtókeveréke ugyanis a szabadalmi leírás szerint a következő anyagokból állott: 8 lat klórsavaskáliból, 2 lat semen licopodii-ból, 2V2 lat kénvirágból, 1 lat cinóberből, 1 lat. tejcukorból, 1 lat gyantából, */s lat arabgummiból és Vs lat búzalisztből. Dörzsgvufáinak gyujtókeveréke pedig a következő anyagból állott: 100 rész klórsavaskáliból 40 rész nyers kénantimonból, 5 rész kénből és 18 rész fií Beschreibung der Erfindungen stb. II Bd., 51. 1. Zweijähriges Privilegium des Joseph Eggert, bürgerl. Handelsmannes in Wien, auf die Verbesserung in der Erzeugung der Zündhölzchen. In demselben Jahre an Hedwig Trevani zedirt. 68 Encyklopädie d. teclin. Chemie. 2. Aufl. X. Bd.. 1932 856. 1.
