Lósy-Schmidt Ede: A foszforos gyújtók. Römer István és Irinyi János szerepe e gyújtók tökéletesítésében (Budapest, 1936)

24 den és általánosságiban arról, hogy a gyufát Irinyi János vagy más kortársa találta fel. A Vasárnapi Újság 1863. évfolyamában maga Irinyi is helyesen állapítja meg Felvilágosító adatok a gyufa történetéhez című cikkében, hogy 1836-ban, mikor talál­mányán dolgozott, a gyufa szavunk még nem volt meg. Akkor még Irinyi is csak zündhölzliről beszélt.54 És való­ban, 1835-ben Kunos« Gyalulata még gyujtófácskát mond,55 az Athenaeum előbb említett hirdetésében azon­ban már gyufáról olvashatunk. Annak bizonyítására, hogy korábban is voltak gyujtó- fácskák, illetőleg gyufák, álljanak itt a következők. Páriz Pápai szótárának 1767-ben Szebenben megje­lent, u. n. Bod-féle bővített kiadásában a cremium szó ma­gyar jelentésénél többek között ezt is olvassuk: Kénköves fátskák, mellyekkel gyújtunk valamit. A Pozsonyban 1749-ben megjelent Recueil de dialogues royales-ben, azaz a királyi beszélgetéseknek összveszedegetésében pedig az Alumettes szó német és magyar jelentésénél ez áll: Schwefel-Höltzlein, kénköves forgács.56 És a müncheni Deutsches Museumnak a gyujt'ószerek történeti fejlődését bemutató egyik tárlójában, XVIII. századbeli egykorú képen, gyufát áruló kereskedőt láthatunk. Bizonyos tehát, hogy a gyufa, vagyis a kénes gyufa már a XVIII. század­ban használatban volt. Sőt a kénezett végű fácskák, a Deutsches Museum hivatalos vezetője szerint a középkor­ban is ismeretesek voltak. Fidibusznak használták őket és belőlük fejlődött a gyufa.57 1805-ben a töménykénsavba mártogatott kálium- klorátos gyufákat kezdik használni. 1811-ben a Budán nyomtatott Vereinigte Ofner und Pesther Zeitung mel­lékletében, a Gemeinnützige Blätter e'ső évfolyamában is le van írva az ilyenfajta gyujtószernek a készítési módja.58 Ehhez — a leírás szerint — közönséges kénes gyufákat (Schwefelhölzchen) használtak s a gyufák kénes fejét 54 Vasárnapi Újság', 1863. 75. 1. 55 Szily Kálmán: A magyar nyelvújítás szótára. 19-Ü2. I. köt. 115. 1 56 Recueil de dialogues royales sur toutes les choses qui entrent dans le Discours, etc. — Auszug Königlicher, und in Reden vorkommender Gespräche etc. — Azaz: Királyi beszél­getéseknek és a beszéd között előforduló dolgoknak, nem­különben frantzia példabeszédeknek, értelmes mondásoknak és kiváltképpen való szóknak összveszedegetése. Pozsony, 1749. 143. 1. 57 Amtlicher Führer durch die Sammlungen. 2. Aufl. (Mün­chen, 1928.) 340. 1. Feuerzündung. 38 Id. folyóirat 1. számában: Taschenfeuerzeuge.

Next

/
Thumbnails
Contents