Lósy-Schmidt Ede: A foszforos gyújtók. Römer István és Irinyi János szerepe e gyújtók tökéletesítésében (Budapest, 1936)

19 vár.38 kinek sok pénze van, meg akarja venni talál­mányomat, ha semmit nem ér is, csakhogy másvalaki e cím alatt gyufát ne készíthessen. Kérhetek tőle akármit. Én azt mondám, adjon három garast, mert nekem ennyibe került a phosphor (a többit említett társam, Piller ingyen adta). Pf.-nél már ott volt Rö­mer s elhozott magával minden szükségest. Pf a poly- technikumból kért egy kis barna ólomélegyet; itt azután próbát csináltak; én néztem, mert már Rómer tudta Pf.-töl, mikép kell eljárni ; csak előttem akarta megpróbálni, igaz-e amit Pf. mondott. A következő nap délutánra a boltba Ígérkeztem s itt Rómer már papírtokokban rakta elémbe az én kis barna élegyemet, fára, viaszra, papírra, taplóra (kén­nel és anélkül) illesztve; s a mellékszobában azt nyil­vánítván, hogy tökéletesen meg van elégedve, mondá, hogy holnap privilégiumért folyamodik. Kérdé: mit kívánok tőle? Én azon kérdésre válaszolám: miért? Hisz ő engem nem is látott, mikor már tudta, hogy kell készíteni, és semmi szüksége eem volt rám. Ő azzal vetett véget a dolognak, hogyha valamely szegény családtialan ember meghal, vénasszonyokat fogadnak, hogy a temetésnél sírjanak, pedig a halott annak semmi hasznát nem veszi, — ő pedig az én találmányomnak hasznát veendi, s így ingyen el nem fogadhatja stb. Kérlek tehát, súgd meg Csarnaynak, hogy nem kínált potom összeggel,39 Ajánlatát kény­telen voltam elfogadni, hogy hazajöhessek. Ez 1836- ban történt s én 1839 októberben jöttem Pestre.40 Igaz, hogy kisenyiczkei Rómer István, ki magát 88 Rómer neve után ezt szúrta be liankó a szövegbe: Becs­ben lakó magyar kereskedő. Ez így egymagában nem áll, mert igaz ugyan, hogy Rómer Bécsben, miként később Pesten Irinyi, a gyárából kikerült gyujtószereket árusította is, azonban ok­leveles gyógyszerész volt s a hivatalos iratok vegyésznek és gyujtószergyárosnak mondják. 80 Ezt a mondatot is kihagyta Hankó. Pedig Irinyinek ez a megjegyzése nagyon fontos abból, hogy maga is elismeri 1863-ban. hogy nem potom összeget, tehát 60 forintot kapott Eómertől találmányáért, hanem nagy összeget, blinden való­színűség szerint 7000 forintot, mint egykori tanuiotársa, Lud­wig írja fent közölt levelében. " Hankó Irinyinek ezt a megjegyzését is kihagyta. Pedig ez is amellett bizonyít, hogy Rómer igen derék ember volt. nem csapta be Irinyit, hanem tekintélyes összeget adott neki talál mán váért Irinyi — minden valószínűség szerint — e ^fő­összeg birtokában tudott ezután még három évig Becsben és Berlinben tanulni.

Next

/
Thumbnails
Contents