Lósy-Schmidt Ede: A foszforos gyújtók. Römer István és Irinyi János szerepe e gyújtók tökéletesítésében (Budapest, 1936)
11 a gyújtókat. És minden kritika nélkül jegyzi meg végül, hogy az angolok John Walker-nek tulajdonítják a foszforos gyújtókat.14 1871-ben a szakirodalomban szintén sokszor idézett Jettel-nek jelenik meg Die Zündwaaren-Fabrika- tion című könyve dr. Bolley zürichi műegyetemi tanárnak Handbuch der chemischen Technologie című több kötetes gyűjteményes műve különálló köteteként. Jettel szerint 1833 és 1835 között bukkannak fel az első foszforos gyújtók. Ausztriában Siegl, Rómer, Preshel, Németországban Kämmerer, Moldenhauer, Anton, Angliában John Walker és Franciaországban Merckel vezetik be őket.15 * Jettel ezt a munkáját tetemesen bővítve, 1897-ben újból kiadta s miután benne mindenekelőtt afeletti csodálkozásának ad kifejezést, hogy a foszfornak kiváló tulajdonságait gyujtóáruk készítéséhez későn ismerték fel, Derosne és Cagniard de la’Tour idevágó kísérleteiről szól először. Űjból említi Kammerert, Walkert, Moldenhauert, Romért minden rendszer nélkül s azután arra tér ki bővebben, hogy a foszforos gyújtók tulajdonképpeni feltalálójáról az 1896. évig téves vélemények voltak elterjedve. A feltalálás kérdésének végleges tisztázására azonban csak 1896-ban, Irinyi halála után nyilt alkalom. A napilapokban ugyanis Irinyi elhalálozása alkalmából megjelent cikkek találmányának ismeretes történetét is elmondják s ezeket az adatokat Jettel, a Kammerer-féle gyújtó 50 éves jubileuma alkalmából a Zeitschrift für Zündwaarenfabrikation című folyóiratban közzétett adatokkal összevetve, Kämmerer elsőbbségét Irinyivel szemben kétségkívül bebizonyítottak látja, mivel Irinyi csak 1836-ban, Kämmerer ellenben már 1833-ban jött rá arra a gondolatra, hogy a foszfort gyújtók készítésére használja. Haladásnak tartja Jettel az ólomsuperoxid bevezetését is 1837-ben, amit szerinte két bécsi gyárosnak, Preshelnek és Trevany-nak köszönhetünk.15 A sokszor hivatkozott Stricker dr-nak 1874-ben ki14 Muspratt's theoretische, praktische und analytische Chemie, in Anwendung auf Künste und Gewerbe. II. Aufl. 6. Bd. Braunschweig. 1870. 262. 1. (Gesell, d. Feuerzeuge.) 15 Jettel, Wladimir, Werkführer in Clausthal am Harz: Die Zündwaaren-Fabrikation in ihrer gegenwärtigen Ausbildung. Braunschweig, 1871. (Hdb. d. ehern. Technologie von Dr. P. Bolley. VI. Bd., 3. Gruppe, 3. Abt.) '• Jettel, Wladimir, Rédacteur der Zeitschrift f. Zündwaaren-Fabrikation, Vorstand des Vereines der Deutschen Ziindwaarenfabrikanten: Die Zündwaaren-Fabrikation. Wien. Pest, Leipzig, 1897.
