Lósy-Schmidt Ede: A foszforos gyújtók. Römer István és Irinyi János szerepe e gyújtók tökéletesítésében (Budapest, 1936)
9 gen-Housz neve szerepel 1780-ból.11 Ekkor használta Ingen-Housz a foszfort állítólag kénes gyufák meg- gyujtására. Ez az adat azonban nem fedi a valóságot', mert igaz ugyan, hogy Ingen-Housz — amint vegyes irataiból kitűnik — 1780-ban kísérletezett először foszforral, de a foszfornak gyújtók készítésére való felhasználására ekkor még nem gondolt. A Peibla-féle foszforos gyújtókat csak 1781 nyarán ismerte meg s ez adta neki a gondolatot ahhoz, hogy a foszforos gyújtókat 1783-ban megjavítsa. A foszforos gyújtók tökéletesítésében 1779-ben, illetőleg 1783-ban megindult fejlődés a XIX. század elején sem állott meg. Voltak ugyan idők, amikor használatukat más fajtájú gyujtószerek korlátozták, sőt helyenként ki is szorították. De tökéletesítésükön 1779-től kezdve állandóan dolgoztak s ezekben a munkálatokban két magyar embernek: kisenyickei Römer Istvánnak és Irinyi Jánosnak is nagy és jelentős szerepe van. Érdemük méltatása a mi feladatunk és kötelességünk. Mielőtt azonban a kellőkép nem értékelt vagy túlzottan sokra tartott szerepüket helyes világításba hoznám és általánosságban a foszforos gyújtók történetének zavaros kérdését tisztázni meg- kísérleném, először a külföldi, valamint a hazai kémiai, főként kémiai technológiai szakirodalomnak a foszforos gyújtók történetére vonatkozó, sokszor nem helytálló megállapításait veszem sorra s azután a rendelkezésemre álló források és adatok alapján bocsájtkozom azok bírálatába. Lássuk már most, mit mondanak az elterjedtebb, közkézen forgó külföldi tankönyvek és gyűjteményes munkák a foszforos gyújtók XIX. századbeli történetéről. A technológia történetét a XVIII. század közepétől kezdve Karmarsch írta meg 1872-ben. Ebben a munkájában a gyujtószerek történetéről szóló fejezetében néhány szóval a Peibla-féle foszforos gyújtókról is megemlékezik és Ingen-Housz nevét is megemlíti — bár tévesen, — az állítólag 1780-ban használatba vett és a XIX. század elején nagy elterjedtségnek örvendett palackos, foszforos gyújtókkal kapcsolatban. A dörzsöléssel meggyűlő foszforos gyújtók azonban Karmarsch szerint csak 1833-ban kerültek forgalomba. Römer István és Preshel gyártották először Bécsben és ugyanez időtájt ilyen gyufákat Darm 11 Deutsches Museum von Meisterwerken der Naturwissenschaft und Technik, München. — A 237. tereimben a Zündung felírású második szekrényben a Geschichte der Zundholzfabrika- tion feliratú táblán, a XVIII. századbeli gyújtók történetéről csak ennyi állott 1930-ban: 1780. Ingenhousz verwendet de» Phosphor zvm Entzünden von Schwefethöl -eben.
