Balás P. Elemér: Törvényjavaslat a szerzői jogról (Budapest, 1947)
Indokolás - Második fejezet. A szerző jogának korlátozásaio
94 j) Nyilvános előadás felhasználása rádióközvetítésre. A 43. §-hoz. A római egyezmény 11 a. cikke értelmében a szerzői jog védelmére alakult berni Unióhoz tartozó országok korlátozhatják a szerző kizárólagos jogát müvének rádió útján, közlésére, a szerző személyiségi jogának sérelme nélkül, méltányos megtérítés mellett. A javaslat is tesz bizonyos körben ilyen korlátozást. Követi ebben a tekintetben a külföldi példát és kimondja,” hogy nyilvánosan (színházban, hangversenyteremben stb.) előadott szellemi alkotást rádióközvetítés céljára bizonyos korlátok között szabadon lehet felhasználni. Ilyen korlát az, hogy rádió útján nem lehet közölni a jelen § alapján színpadi műnek első tíz előadását. További korlátozást állapít meg a javaslat sorozatos előadások esetére. Ilyenkor ugyanis a szóbanlevő rendelkezésen alapuló jogot legfeljebb hetenkint egyszer lehet gyakorolni. A szerző szellemi érdekeit védi az a korlátozás, hogy az ily rádióközvetítésnek mind művészi, mind műszaki szempontból megfelelőnek kell lennie. A korlátozásokhoz lehet számítani azt a rendelkezést is, hogy a 43. §-on alapuló rádió- közvetítésért méltányos megtérítés jár a szerzőnek vagy jogutódjának, úgyszintén a művészi előadótevékenység eredményének felhasználásába való beleegyezésre jogosultnak (35. §). Arra az esetre, ha megegyezés nem jön létre, a javaslat arra törekszik, hogy a lehetőség szerint mellőzni lehessen a peres eljárást. Ehhezképest ilyenkor egyeztető bizottság kísérli meg a kiegyenlítést. A törvény rendes útján csak akkor van helye az eljárásnak, ha az ily egyeztetés nem jár eredménnyel. Az egyeztető bizottság szervezetét és eb járását nem szabályozza a törvény'. Ebben a tekintetben a szükséges rendelet kibocsátására az igazságügymiiniszter jogosult az iparügyi miniszterrel egyetértve. Tekintettel arra, hogy nyilvános előadásnak rádióközvetítésre felhasználása nemcsak a szerzőt és az előadóművészt, hanem az ily előadások rendezésével üzletszerűen foglalkozó vállalkozót is érinti, gondoskodik a javaslat arról is, hogy az ily vállalkozót kötelezettség terhelje arra, hogy a szükséges műszaki berendezés elhelyezését és kipróbálását engedje meg. Gondoskodik végül a javaslat a kellő felügyeletről és ellenőrzésről is, azonban ebben a tekintetben csak elvi kijelentést tesz, míg a részletes szabályozást az iparügyi miniszterre bízza. k) Katalógus. A 44. §-hoz. A már előadott indokokból korlátozza a javaslat a szerző jogát abban a tekintetben is, hogy szabadon engedi közölni a közszemlére tett vagy a nyilvános árverésre bocsátott képzőművészeti vagy iparművészeti alkotásnak többszörösítését a kiállító vagy árverést rendező részéről, az olyan katalógusban, mely a kiállításra vagy az árverésre készült. Ez a rendelkezés kiegészíti a javaslat 27. §-ának második bekezdésében foglalt rendelkezést, mely szerint képzőművészeti alkotást az ezt eredeti példányképpen hordozó testi tárgy tulajdonosa kétség esetében nyilvánosságra hozhatja és közszemlére tétellel, vagy a látást közvetítő készülék útján bemutatással értékesítheti is. A szerző szellemi érdekeinek megóvása végett kifejezetten kimondja a javaslat azt is, hogy ily esetben a szerző jegyét vagy nevét, amennyiben a művön fel van tüntetve 'agy egyébként ismeretes, összetévesztésre alkalmat nein adó módon fel: kell tüntetni. Ez a rendelkezés lényegileg megfelel a javaslat 11. §-ában foglalt szabálynak. A szerző szellemi érdekeinek egyébirányú oltalma tekintetében kifejezett rendelkezés hiányában is alkalmazást nyernek a javaslat 11. és 12. §-ában foglalt rendelkezések, így különösen az a szabály is, hogy az alkotást nem szabad olymódon értékesíteni, mely a szerző hírnevére hátrányos. Ehhezképest nem kellett külön kimondani a 44. §-ban, hogy az ily katalógusban közreadott többszörösíté'snek művészi szempontból megfelelőnek kell lennie, nehogy abból hátrányos következtetést lehessen vonni az eredetire. 2. Közérdekű korlátozások. Mint már volt róla szó, az egyesek érdekében tett törvényi korlátozások is érintik a közérdeket, amennyiben a szembenálló különböző jogosult érdekek összhangbahozatala
