Balás P. Elemér: Törvényjavaslat a szerzői jogról (Budapest, 1947)
Indokolás - Második fejezet. A szerző jogának korlátozásaio
92 lapnak, az ily alkotás teljes közlése után már ez az érdek mindenesetre megszűnik. Nem lehet ugyanis a javaslat szóbanlevö szövegének olyan értelmezést tulajdonítani, mintha a szerző a hosszabb terjedelmű nyelvi alkotás egyes részeinek közlése után nyomban jogosítva lenne az ilyen részleteket külön megjelentetni. De még ily értelmezés helyességét feltételezve is kétségtelen, hogy a hírlapvállalat megóvhatná érdekeit a tiszteségtelen versenyről szóló 1923 : V. te. 1. §-a alapján, mert nyilvánvaló lenne, hogy visszaélés történik a szerzőnek a feltételezett értelmezés szerint őt megillető jogával, ami mindenesetre az üzleti tisztességbe ütközik. Egyébként a kereskedelmi törvény szóbanlévő rendelkezésének a kisebb dolgozatokra korlátozását nyilvánvalóan az tette szükségessé,, hogy ez a rendelkezés kiterjedt a folyóiratokra is, amelyek tekintetében azonban a javaslat szigorúbb értelmezési szabályt állít fel. Meg kell említeni ehelyütt, hogy — amint a javaslat 24. §-ának utolsó bekezdése kimondja, — a gyűjteményes mű szerkesztője a szerző beleegyezése nélkül külön nem adhatja ki az olyan adalékot, mely a szezői jog oltalmában részesülő szellemi alkotás. f) Mozgófényképészeti alkotás. < A 39. §-hoz. Azoknak a megfontolásoknak alapján, melyekre tekintve a javaslat a mozgófényképészeti alkotás szerzőjének az oly vállalat tulajdonosát tekinti, melyben a képszalag létrejött, a javaslat 39. §-a korlátozza a közvetlenül ily alkotáshoz írt kísérőzene szerzőjének jogát a mozgófényképészeti alkotás szerzőjének javára. Ez a korlátozás természetesen nem érinti az érdekelteknek egymásközti viszonyát, de nem érinti-az ily zeneszerzőnek a szóbanlevö korlátozással nem érintett abszolút jogait sem. A korlátozás célja a mozgófényképé- szeti alkotás értékesítésének megkönnyítése. Ez a korlátozás csak arra az esetre szól, ha a kísérőzene a hallás számára ismételhetően közvetítő készüléken van megrögzítve. Ebben a tekintetben azonban közömbös, hogy az ily megrögzítés magán a képszalagon történt-e, avagy más módon. Az is közömbös, hogy hangos, beszélő vagy néma filmről van-e szó. A kor iátozás arra szorítkozik, hogy az ily kísérőzene vetítéssel' egyidejű mechanikai előadásának joga a törvény erejénél fogva a mozgófényképészeti alkotás szerzőjére száll át. A mozgófényképeszti alkotás értékesítésének megkönnyítése érdekében azt is kimondja a 39. §, hogy az ily zenei alkotás megrögzítésénél személyes művészeti tevékenységgel közreműködő előadó művészek beleegyezésének joga (35. §) szintén a mozgófényképészeti alkotás szerzőjére száll át. Ebben a tekintetben is alkalmazni kell természetesen a javaslatnak azt a szabályát, hogy ez a korlátozás nem érinti az érdekelteknek egymásközti viszonyát. Hanglemez szabad felhasználása üzleti körben. A 40. §-hoz. Az étel követelményeivel számol a javaslat 40. és 41. §-a, amikor lehetővé teszi, hogy hanglemezeket vagy általában a látást vagy hallást ismételhetően közvetítő készülékeket a szerző beleegyezése nélkül használhassanak bizonyos körben a szellemi alkotásnak láthatóvá vagy hallhatóvá tételére. Az egyik ilyen érdek, melyet a javaslat ebben a tekintetben figyelembe vesz, azoknak az üzleti vállalatoknak érdeke, melyek hanglemezeknek vagy más ily készülékeknek előállításával vagy árusításával foglalkoznak. Az ily . üzleti vállalatok részébe megengedi a javaslat, hogy a hanglemezeket vagy más ilyen készülékeket szabadon használhassanak fel, amennyiben ez az üzlet folytatásához szükséges. Ehhezképest ily üzletben a vevő tájékoztatására meg van engedve az alkotásnak a szóban levő készülékek útján hallhatóvá vagy láthatóvá tétele anélkül, hogy ezért ellenértéket kellene fizetni. Nem terjed ki azonban a szóbanlevö rendelkezés arra, hogy az ily üzleti vállalat körében az árusítástól függetlenül rendezzenek előadást vagy bemutaiást. A 40. § kifejezett rendelkezésére azért van szükség, mert a javaslat 13. §-a értelmében a szerző vagyoni érdekű joga az is, hogy az alkotást akár a látást, akár a hallást ismételhetően közvetítő készülék útján láthatóvá tegye s ez alól a javaslat 63. §-a elvileg csak annyiban tesz kivételt, hogy házi vagy iskolai körben szabad az alkotásnak ily felhasználása. Arról a további korlátozásról, melyet a javaslat 41. §-a tesz a szóbanlevö irányban,, alább lesz szó.
