Balás P. Elemér: Törvényjavaslat a szerzői jogról (Budapest, 1947)
Indokolás - Második fejezet. A szerző jogának korlátozásaio
86 képen ábrázolt személy állást foglalhasson afelől, vájjon arcképét szabad-e nyilvánosságra hozni vagy értékesíteni, úgyszintén az is, hogy az arckép tekintetében az ábrázolt személy és más érdekelt személyek bizonyos olyan jogokat gyakorolhassanak, melyek egyébként a szerzőt illetik (32. §). A javaslatban védett szellemi érdek az is, hogy a levéltitok oltalomban részesüljön abban az esetben is, ha a levél szellemi alkotásnak tekinthető (3d1. §). Részben szellemi, részben vagyoni érdek az előadó művésznek az az érdeke, hogy művészi előadásának eredménye készüléken csak abban az esetben legyen megrögzíthető, ha ezt maga is megfelelőnek tartja (35. §). Ugyanilyen természetű az előadó művésznek az az érdeke is, hogy művészi előadótevékenységének eredményét rádió útján vagy más ily módon csak beleegyezésével lehessen közölni (36. §). Főleg vagyoni természetű a gyűjtemény szerkesztőjének az az érdeke, hogy a gyűjteménybe felvett adalékot a szerző ne legyen korlátlanul jogosult külön értékesíteni (37. és 38. §). Az értékesítés megkönnyítéséi célozza a 39. §-nak az a rendelkezése, mely szerint közvetlenül mozgófényképészeti alkotáshoz írt és készüléken megrögzített kísérőzene vetítéssel egyidejű ily előadásának joga a törvény erejénél fogva a mozgófényképészeti alkotás szerzőjére száll át. Vagyoni érdeket véd a 40. §-nak az a rendelkezése is, hogy a látást vagy hallási ismételhetően közvetítő készüléket szabadon lehet használni alkotásnak láthatóvá vagy hallhatóvá tételére olyan üzleti vállalat körében, mely ily készülékek előállításával vagy árusításával foglalkozik és az ily felhasználás az üzlet folytatásához szükséges. Ugyanilyen megítélés alá esik a rádióközvetítés hasonló felhasználásának megengedése rádiókészülékek előállításával vagy árusításával foglalkozó üzleti vállalat körében. Vagyoni érdeket szolgálnak a 41'. és 42. §-nak azok a rendelkezései is, melyeknek értelmében ily készüléket vagy rádióközvetítést az említeti körön kívül is szabadon lehet felhasználni, ha ezért szerzői pótdíjat fizettek. Ami a rádióvállalatok számára a 43. §-ban biztosított azt a jogot illeti, hogy nyilvánosan előadott alkotást rádióközvetítés céljára a szerző beleegyezése nélkül felhasználhassanak, az ezzel védett érdek elsősorban vagyoni jelentőségű ugyan, azonban szorosan összefügg a rádió kulturális jelentőségével. Az értékesítés megkönnyítésére s így vagyoni érdek előmozdítására irányul végül a 43. §-nak az a rendelkezése, mely megengedi, hogy közszemlére tett vagy nyilvános árverésre bocsátott képzőművészeti vagy iparművészeti alkotásnak többszörösítését a katalógusban szabadon lehessen közölni. Az egyesek érdekében tett korlátozásokról rendelkező §-okkal kapcsolatban a következőkre kell még rámutatni: a) Házastárs ellenzése. A 31. §-hoz. A házastárs méltányos érdekét szolgáló s rendelkezésnek a szerzői jogról szóló törvénybe felvétele, mely az új portugál szerzői jogi törvény nyomán történt, a javaslat 65. §-ának utolsó bekezdéséhez képest lehetővé teszi, hogy a házastárs abbanhagyási keresettel léphessen fel a reá sérelmes alkotás terjesztése ellen. b) Arckép. A 32. és 33. §-hoz. Az 1921 : LIV. 1c. 44. §-a úgy rendelkezik, hogy megrendelt arcképek és szoborképmások tekintetében a szerző jogának gyakorlásához szükséges a megrendelő beleegyezése is. Ez a rendelkezés figyelmen kívül hagyja azt a nagy szeűiélviségi jogi jelentőséget', mely az ábrázolt személy szempontjából fűződik ahhoz, hogy arcképe vagy' szoborképmása ne kerüljön akarata ellenére a nyilvánosság elé, ha pedig mégis oda került, ne lehessen akarata ellenére értékesítés tárgya. Ezt a szempontot a hatály'os szerzői jog szándékosan hagyta figyelmen kívül. Amint ugyanis az 1921: LIV. te. 64. §-ához fűzött miniszteri indokolás kifejezésre juttatta, e törvény megalkotásakor azt a felfogást tekin- ték irányadóul, hogy az ábrázolt személy személyiségi joga ilyirányú oltalmazásának szabályozása nem a szerzői jogi törvénybe, hanem a polgári törvénykönyvbe való. A javaslat nem tette magáévá ezt a felfogást, hanem annál a szoros összefüggésnél fogva, amely ebben a tekintetben a szerzői jog és az ábrázolt személy személyiségit joga közt nyilvánvaló, a javaslat 1. §-ában kimondott elvhez híven a szerző jogának ilyirányú kor-
