Balás P. Elemér: Törvényjavaslat a szerzői jogról (Budapest, 1947)
Törvényjavaslat a szerzői jogről - Első fejezet. Általános rendelkezések
6 5. zenei alkotásból kivonat készítése vagy zenei alkotásnak egy vagy több — akár mechanikus, akár más — hangszerre avagy hangra alkalmazása; 6. mozgófényképészeti alkotás felhasználása nyelvi alkotás céljára; 7. képzőművészeti alkotásnak az eredetitől eltérő művészeti eljárással feldolgozása. 3. Szerző. 7- §. Szerző az, aki szellemi alkotást saját szellemi tevékenységével hozott létre. Nem tekinthető szerzőnek az, aki csupán annyiban működött közre szellemi alkotás létrehozásában, hogy a szerzőnek bíráló megjegyzésekkel, a mű átnézésével, a nyilvánvaló elvétések kijavításával vagy más ily módon segítséget nyújtott. Gyűjteményre, illetőleg a színrehozatal módjára nézve (5. §) a szerkesztő, illetőleg a rendező — az egyes részek, illetőleg színrehozatali segédeszközök szerzőit megillető jogok sérelme nélkül, de ily jogok hiányában is — ugyanolyan védelemben részesül, mint a szerző. Közvetett elsajátítás (6. §) esetében az — erre akár feljogosított, akár fel nem jogosított — elsajátítót — az eredeti alkotás szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül — szerzőnek kell tekinteni. Üzleti vállalat körében előállított — hangos, beszélő vagy néma — mozgófényképészeti alkotás tekintetében az részesül a szerzőt megillető oltalomban, akinek vállalkozó tevékenysége a képszalagot létrehozta. Vélelmezett szerző. 8. §. Szerzőnek kétség esetében azt kell tekinteni, aki nyelvi alkotást nyilvánosan sajátjaként ad elő vagy akinek neve — ideértve a közismert írói vagy művészi nevet, képzőművészeti vagy iparművészeti alkotás tekintetében pedig a művész közismert jegyét is — úgy van feltüntetve a szellemi alkotás eredetijét vagy többszörösítését hordozó testi tárgyon vagy azzal rendeltetésszerűen tartósan összekapcsolt más tárgyon vagy az alkotás előadása vagy bemutatása, avagy rádió útján közlése alkalmával vagy ezeknek előzetes hirdetése alkalmával, ahogy szerzőt szokás feltüntetni. Az előbbi bekezdés esetein kívül mindaddig, míg a szerző nevét beiktatás végett be nem jelenti (100. §) vagy egyébként nyilvánosan nem jelentkezik, •— az alábbi kivétellel — az jogosult a szerző érdekeinek érvényesítésére, aki az alkotást sajtó alá rendezte vagy szerkesztette, ilyennek hiányában pedig az, aki kiadta. Ha a kiadó sincs megnevezve, ez a jog a művön megjelölt bizományost illeti.
