Balás P. Elemér: Törvényjavaslat a szerzői jogról (Budapest, 1947)
Indokolás - I. Általános indokolás
50 ny) A 27. és a 28. § részletesen szabályozza azt a viszonyt, mely a szerző és az alkotást eredeti példányként hordozó testi tárgy tulajdonosa közt keletkezik. így kimondja a javaslat, hogy abban az esetben, ha a szerző azt a testi tárgyat, mely alkotását eredeti példányként hordozza, másnak tulajdonába bocsátja', az ily dolog tulajdonosa — a javaslatban meghatározott kivételekkel — a szerző .szellemi érdekeinek érvényesítésére irányuló jogát egyáltalában nem, a szerző vagyoni érdekének érvényesítésére irányuló jogát pedig csak a szerző beleegyezésével gyakorolhatja. Ami pedig az ily testi tárgy tulajdonosának ktöelezettségeít ülteti a szerző irányában, ebben a1 tekintetben a javaslat azt az általános elvet állítja fel, hogy a tulajdonos köteles tűrni, hogy a szerző alkalmas módon és a tulajdonos érdekeinek méltánytalan sérelme nélkül az alkotásra vonatkozó szellemi és vagyoni érdekét érvényesíthesse, így különösen alkotását többszörösítbesse vagy közvetve elsajátíthassa. Ennek az elvnek is vannak azonban korlátái a javaslat szerint. Általános elvi1 korlát az, hogy nem terheli1 ily kötelezettség a tulajdonost, ha az ő szembenálló érdekei) nagyobb súlyúak, mint a szerzőnek érvényesíteni kívánt érdeke. Példaképpen hozza fel a javaslat azt, hogy a tulajdonos nem köteles a dolgot a szerzőnek a szóbanlé'vő célból kiadni, sem pedig a művel változatlanul fenntartani vagy a rongálástól avagy a pusztulástól megóvni, sem a megrongálódott művet kizárólag a szerzővel állíttatni helyre. Másik példa a szóbanlévő korlátozásra az, hogy a szerző — megállapodás hiányában — nem korlátozhatja a képzőművészeti alkotását eredeti példányképpen hordozó testi tárgy tulajdonosát abban, hogy az ily tárgyat mi-módon helyezze el. Míg a tulajdonos kötelezettségéinek korlátáit a. javaslat a szerző irányában általános elvi kijelentéssel határozza meg, addig a tulajdonos jogosultságára vonatkozó általános — negatív — elvet csupán egy kimerítően meghatározott kivételiéi töri át. E szerint a képzőművészeti alkotást az ezt eredeti példányképpen hordozó testi- tárgy tulajdonosa kétség esetében nyilvánosságra hozhatja és közszemlére tétellel vagy a látást ismételhetőén közvetítő készülék útján bemutatással értékesítheti is. o) Nagyjelentőségű újítást foglal magában a javaslót 29. és 30. §-a, mely áz 18-75 : XXXVII. törvénycikk Második Részének nyolcadik címében a kiadói ügyletet szabályozó rendelkezéseknek egy hiányát pótolja, de. egyúttal kiterjed ai szellemi alkotás értékesítésének a kiadói ügyleten kívül eső más módjaira is. Megengedi ugyanis a javaslat 29. §-a azt, hogy olyankor, ha az alkotás értékesítésére átruházás útján adott engedéllyel a kitűzött határidőben, ilyennek hiányában pedig a körülményeknek megfelelő méltányos határidőben, amennyiben pedig ez nem állapítható meg a javaslatban meghatározott időponttól- számított két évig a szerző hibáján kívül és beleegyezése nélkül nem élnek vagy oly fogyatékosán élnek, hogy a szerzőnek jogos érdeke sérelmet szenved, a szerző a szerződéstől elállhasson, mintha azt meg sem kötötték voln-ae A két évi- időtartamot a szerződést megkötésétől, ha pedig az alkotás példányának átadása később történt,, éltől az időtől kell számítani'. A szerző nyomban elállhat, ha a másik fél egyáltalában nem képes kötelezettségét teljesíteni vagy ha a teljesítést megtagadta, avagy ha a szerzőnek nyomatékos- érdeke ai teljesítés ellen szól, így különösen, ha az előadás nyilvánvalóan meg nem felelő, p. o. teljesen alkalmatlan szereplőkkel vagy oly változtatásokkal történik, melyekhez a szerző nyomós okból nem járulhat hozzá. Ha a szerző jogosan, áll el a szerződéstől, nem köteles kiadni ai már megkapott ellenértékét, kivéve-, ha ezt méltánylást érdemlő körülmények, így különösen i másik fél vétkességének hiánya vagy a szerző sérelmének kisebb foka indokoltnak nem mutatják. A szerző előzetes lemondásának az elállási jogról' nincs joghatálya-.. A szerzőnek a javaslatban meghatározott jogokat meghaladó joga, érintetlenül maradnak. A 29. §-nak ezeket a rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni -olyankor is (30. §), ha nem az értékesítésre ad-ott engedély foganatba vételének .teljes hiányáról van szó, hanem csupán arról, hogy- elfogyott alkotásnak új kiadását az, akinek erre joga van, az átruházó hibáján kívül és- beleegyezése- nélkül legalább két éven át elfogadható indok nélkül nem teljesíti, vagy színszerű előadás céljára átadott alkotást az, akinek erre joga van, a szerző hibáján kívül és beleegyezése nélkül legalább két éven át nem ad új-ra elő. Ezt a határidőt attól a naptól kell számítani, amikor az előbbi kiadás elfogyott, illetőleg amikor a művet az ily jogosult utoljára adta elő. ö) A szerző érdekével- szemben álló érdekek mérlegelése alapján* egyesek javára korlátozza a javaslat a szerző jogát a 31—-14. §-okban. Ez-ek közül új elsősorban a 31. §-nak az a rendelkezése, melynek értelmében még a szerző- sem Hozhatja nyilvánosságra alkotását, ha pedig nyilvánosságra hozta, nem értékesítheti abban az esetben, ha a házastárs ellenzi és az alkotás alkalmas arra, hogy oly közbotrányt keltsen, mely az: ellenző házastárs személyét érinti.
