Balás P. Elemér: Törvényjavaslat a szerzői jogról (Budapest, 1947)
Indokolás - I. Általános indokolás
INDOKOLÁS a szerzői jogról szóló törvényjavaslathoz. I. Általános indokolás. 1. Az irodalmi és a művészeti müvek védelméről szóló római nemzetközi egyezményt becikkelyező 1931 : XXIV. törvénycikk lényeges újításokat alkotott a szerzői jogban az oly szerzők javára, akik nem magyar állampolgárok, azonban olyan álamnak polgárai1, mely az irodalmi és művészeti müvekre vonatkozó szerzői jogok védelme végett alakult berni Unióhoz tartozik. Ezek az újítások magyar állampolgárokra minden bizonytalanságot kizáró határozottsággal csak akkor terjedhetnek ki, ha a magyar szerzői jog' tételes szabályai ugyanolyan kifejez Hl átalakuláson mennek keresztül, mint amilyent az említett nemzetközi egyezmény valósít meg a szóbanlevő nemzetközi viszonylatban. Kétségtelen^ hogy ezen a téren összhangra van szükség nemcsak azért, mert ez a nemzetközi egyezmény lényegesen kedvezőbb helyzetbe juttatja az említett körbe tartozó külföldi szerzőket, mint amilyent a hatályban levő magyar szerzői jog szabályai biztosítanak a magyar állampolgársággal bíró szerzőknek, hanem szükség van azért is, mert az új szabályok haladást jelentenek a szerzői jog felfogása terén. Ezt az összhangot kívánja törvénnyel/ létesíteni a jelen javaslat a szerzői jog tárgyában. Azok aiz újítások, amelyeket a római nemzetközi egyezmény megvallósílolt, különböző irányúak. Egyfelől arra vonatkoznak, milyen jellegű védelemre tarthatnak számot a szerzők, másfelől arra, milyen terjedelmű az az oltalom, amelyben a szerzők részesülnek. Ami a szerző jogi védelmének jellegét illeti, ebben a tekintetben a római egyezmény kifejezetten érvényre emeli azt az elvet, hogy a szerzőt nemcsak vagyoni jellegű oltalom ülteti meg, hanem egyéb oltalom is, melynek átfogó elnevezését az egyezmény nem adja ugyan, azonban azoknak az egységes jogoknak felsorolásából, melyek az egyezmény szerint a szerzőt a vagyoni jogoktól függetlenül, sőt ilyen jogok hiányában is megilletik: világos, hogy ez a vagyoni oltalomtól független egyéb oltalom nem egyéb, mint a személyiséget másnak lekötelezésétől vagy bármely feltételitől' függetlenül, pusztán a személyiségnél fogva megillető jogi oltalom. Már a személyiségi jogi oltalom biztosításával is növekszik a szerző jogi oltalmának terjedelme a római egyezmény szerint, de ezenfelül egyéb olyan új rendelkezéseket is tartalmaz ez az egyezmény, mely a szerző jogi oltalmának eddigi határait kiszélesíti. így egyfelől gyarapítja az egyezmény a szerzői1 jogi oltalomban részesülő művek körét olyan művek felsorolásával, melyeket a berlini egyezmény külön nem említett meg, másfelől kifejezetten biztosítja az oltalmat a korábban is kifejezetten védett műveknek olyan közlési módjára, melyet a technika újabb haladása tett gyakorlati jelentőségűvé': a rádió útján közlésre is. Nem szorul hangsúlyozásra, hogy a római egyezmény újításai nem egyenlő jelentőségűek a magyar szerző® jog hatályban levő szabályaihoz mérten. így nem fér kélség ahhoz, hogy ezeknek az újításoknak egyrésze a magyar jog szempontjából nem jelentett változást, nem foglalta magában a szerzői jogi oltalom kiterjesztését. Ebből a szempontból csak alakilag jelent újítást annak kimondása, hogy az előadások, hitszónoklatok és egyéb beszédek általában szintén szerzői jogi oltalomban részesülnek. Kifejezetten ugyan nem említi ezeket a műveket az írói művek mellett a szerzői jogról szóló' 192Í : LIV. törvénycikk, azonban egyes rendelkezéseiből közvetve világos, hogy az ilyen szóbeli művek is oltalomban részesülnek 6. § 1., 2. és 6. pontja, 9. § 5. pontja). Nagyobb a jelentősége annak az újításnak, mely a rádió útján közlésre is világosan biztosítja a szerzői jog szabályainak alkalmazását. Ebben a kérdésben ugyan a dolog természetéhez: képest szintén nem nyilatkozik hatályban levő szerzői jogi törvényünk, s a bírói gyakorlat is csak leg-
