Balás P. Elemér: Törvényjavaslat a szerzői jogról (Budapest, 1947)

Törvényjavaslat a szerzői jogről - Második fejezet. A szerző jogának korlátozásai

. 'I

minden egyes ily résznék (kötetnek) első megjelenésétől külön-külön kell számítani.

Ha az oly alkotás, mely több — nem önálló — részben (kötetben) ugyan- azt az anyagot öleli fel és így az egyes részek (kötetek) egymással szorosan összefüggnek, a védelem tartamát az utolsó rész (kötet) megjelenésétől kell számítani. De ha az egyes ily részek (kötetek) megjelenése között tíz évnél hosszabb időköz telt el, az előbb megjelent részek (kötetek) külön önálló alkotásnak, a tíz év lefolyása után megjelenő részek (kötetek) pedig új alkotásnak számába mennek.

Ha újabb kiadás vagy újabb előadás olyan változtatásokkal vagy kiegészítésekkel történik, melyek annyira fontosak, hogy új alkotásnak tekinthetők, a védelmi idő — amennyiben a nyilvánosságra hozataltól kell számítani — az ily új alkotás nyilvánosságra hozatalával kezdődik.

Adalékok védelmi ideje.

48. §.

Adalékokból szerkesztett gyűjteményben az egyes adalékok védelmi idejét aszerint kell számítani, hogy az adalékok szerzői meg vannak-e nevezve.

Harmadik személyek jogai.

49. §.

Ha a szerző vagyoni érdekű joga örökös hiányában vagy más okból megszűnik, a szerző halálát követő ötven év elteltéig harmadik személy továbbra is gyakorolhatja azokat a jogokat, melyek annak folytán illetik, hogy a szerző alkotását értékesítette.

A szerző vagyoni érdekű jogának örökös hiányában megszűnése esetében, ha a szerző életében nyilvánosságra hozott alkotás értékesítése hagyatéki teher fedezése végett szükséges, az értékesítés céljára a hagyatéki bíróság gondnokot rendel. Az ily kirendelés legfeljebb a védelmi idő tartamára szól, de korábban is nyomban meg kell szüntetni, mihelyt a gondnok feladatát teljesítette. A gondnok által kötött ügyletek a védelmi időn belül hatályban maradnak.

A védelmi idő kezdőpontja.

50. §.

Nem számít a védelmi időbe a nyilvánosságra hozatalnak, illetőleg a megjelenésnek naptári éve, sem az a naptári év, amelyben a szerző meghalt.

b) Egyéb közérdekű korlátozások. aa) Az alkotás lényeges tartalmának nyilvános közlése.

51. §.

A szerző beleegyezése nélkül bárkinek joga van arra, hogy nyilvánosságra hozott alkotás lényeges tartalmát közölhesse, a forrás és a benne esetleg megnevezett szerző feltüntetésével.

21