Balás P. Elemér: Törvényjavaslat a szerzői jogról (Budapest, 1947)
Törvényjavaslat a szerzői jogről - Második fejezet. A szerző jogának korlátozásai
13rádióközvetítéssel egyidejű közlésére, de nem terjed ki a rádióközvetítésnek hangszóró vagy más illy műszaki berendezés útján hallhatóvá vagy láthatóvá tételére, sem külföldi adóállomás rádióközvetítésének rádió útján közlésére. Épületterv megszerzője kétség esetében csak egy épület emelésére jogosult. A szerző vagyoni érdekű jogának átruházása esetében is a szerző joga marad — más megállapodás hiányában — az alkotás közvetett elsajátításának (6. §) értékesítése. A szerző alkotását műveinek gyűjteményes kiadásában az átruházásra tekintet nélkül szabadon értékesítheti, ha az alkotás megjelenésének évétől számítva húsz év már eltelt. Erről a jogról lemondásnak nincs helye és korlátozása hatálytalan. Azt, hogy gyűjteményes-e a kiadás, az összes körülményeknek, így különösen annak figyelembevételével kell megállapítani, hogy a felvett alkotások számára és jelentőségére tekintve, az ily kiadás alkalmas-e a szerző egész munkásságának feltüntetésére. Amennyiben az adalék e törvény védelmében részesülő szellemi alkotás, azt a gyűjteményes mű szerkesztője a szerző vagy más jogosult beleegyezése nélkül külön nem adhatja ki. Jövőbeli alkotás. 25. §. Átruházásnak jövőbeli alkotásra nézve is lehet helye. Az olyan szerződést azonban, amellyel a szerző vagyoni érdekű jogát akár egész terjedelmében, akár csupán bizonyos tekintetben általában jövőben létesülő minden alkotására vagy általában jövőben létesülő alkotásainak meghatározott nemére nézve ruházta át, a felek bármelyike egy évre bármikor felmondhatja, feltéve, hogy a szerződés létrejötte óta öt év már eltelt. Hatálytalan az e szabálytól eltérő megállapodás, ha a szerzőre hátrányos. Változtatás és visszavonás joga. 26. §. A szerző a vagyoni érdekeinek érvényesítésére irányuló jog átruházása esetében is tehet ugyan alkotásán változtatásokat, de csak a többszörösítés befejezéséig és csak annyiban, amennyiben nem sértik annak jogos érdekét, akire az átruházás történt. Ez. a rendelkezés az újabb kiadásokra is áll. Az, akire a szerző vagyoni érdekű jogát átruházta, az alkotáson, annak címén vagy a- szerző megjelölésén a szerző beleegyezése nélkül csak oly változtatásokat tehet, amelyek az átruházás világos céljához képest nyilvánvalóan szükségesek, hacsak a szerzőnek nincs nyomós oka arra, hogy ellenük tiltakozhassék. Változtatásnak kell tekinteni a nyelvi vagy zenei alkotás megrövidítését is. Az előbbi bekezdés szabálya megfelelően áll az alkotás szabad értékesítésének eseteire is, hacsak a jelen törvény mást nem rendel. Az 1. bekezdés rendelkezése mozgófényképészeti alkotás átruházására
