Balás P. Elemér: Törvényjavaslat a szerzői jogról (Budapest, 1947)
Indokolás - Hatodik fejezet. Vegyes rendelkezések
132 késés nincs. A javaslat 107. §-ának 1. bekezdésében foglalt alapelv ezzel megegyezik. Kivételt csak annyiban tesz a javaslat, hogy a hatáskör tekintetében beállott változást nem engedi egé'sz terjedelmében érvényesülni. Nem lenne ugyanis célszerű, ha olyankor, amikor a bitorló megbüntetését a javaslat hatálybalépése előtt a polgári bíróság előtt keresettel kérték, a hatálybalépés után át1 kellene tenni a büntető bírósághoz, holott az anyagi büntetőjogi rendelkezéseket csak a korábbi jogszabályoknak megfelelően lehet alkalmazni. Ezért a javaslat 107. §-ának utolsó bekezdése kimondja, hogy olyankor, ha a szerzői jog bitorlása miatt a bitorló megbüntetését a javaslat hatálybalépése előtt kérték, az ily ügy áttételének a büntető bírósághoz nincs helye. Ami a< javaslat 108. §-át iffietii, ennek rendelkezései szoros kapcsolatban vannak a javaslat 35. §-ában behozott azzal az új rendszerrel, melyben az előadó művész előadása eredményének készüléken megrögzítése esetiében nem szerez szerzői jogot, hanem csupán annyiban részesül oltalomban, hogy' az így megrögzített előadása eredményét hordozó készülék értékesítése csak az ellőadó művész beleegyezésével van megengedve, sőt már a megrögzítéshez is az ő beleegyezése szükséges. Minthogy ez az új rendszer a szerzői jognak helyesebb felifogásán ailiapul, visszás lenne, ha a javaslat a hatálybalépése előtt végbement megrögzítése esetére továbbra is fenntartaná a hatályos jognak azt a rendszerét, melyben az előadó művész a megrögzítés tekintetében szerzői joghoz jutott. Ezért a javaslat azt mondja ki, hogy' olyankor, ha. nyelvi vagy' zenei alkotást mechanikai előadás céljára szolgáló készüléken a javaslat hatálybalépése előtt rögzítettek meg, az 1921 : LIV. te. 8., 46. és 51. §-án alapuló szerzői jog a javaslat hatálybalépésének napján megszűnik ugyan, azonban az említett §-ok alapján megrögzítésre szerzett jogosítvány a javaslat 35. §-ában megszabott terjedelemben énin-tetlenüil marad. Ehhez azt a magyarázati szabályt fűzi a javaslat, hogy kétség esetében az ily jogosítvány nem terjed ki sem az alkotásnak hangos vagy beszélőfilm útján értékesítésére, sem a hallás számára ismételhetően közvetítő készülék útján hallhatóvá tételére. Ez a magyarázati szabály ugyanazon az elven alapul, mint a javaslatnak más ily magyarázati szabályai és a felek akaratának kellő figyelembevétele mellett védelemben kívánja részesíteni az előadó művész méltányos érdekét.
