Balás P. Elemér: Törvényjavaslat a szerzői jogról (Budapest, 1947)
Indokolás - Hatodik fejezet. Vegyes rendelkezések
129 oliyan oltalomban részesíti, mint a javaslat. A viszonosság tekintetében az igazságügy- miniszter nyilatkozata a bíróságra kötelező. Ez a méltányos rendelkezés, mely a magyar érdekek előmozdítására alkalmas, bővebb indokolásra nem szorul. Ez az álláspontja a német—osztrák szerzői jogi javaslatnak is. A javaslat állást foglal abban a kérdésben is, milyen megítélésben kell részesíteni az olyan alkotást, melly7 a magyarországi megjelenéssel egy időben külföldön is megjelent. A javaslat álláspontja az, hogy az ilyen alkotást a szerzői jog szempontjából úgy kell tekinteni, mintha csupán Magyarországon jelent volna meg. A római egyezmény 6. cikkének 2. bekezdésével összhangban módot nyújt a javaslat arra, hogy a minisztérium rendelettel korlátozhassa a külföldiek alkotásainak védelmét olyankor, ha a berni Unión kívül- álló valamely ország nem védi kielégítően1 oly szerző müvét, aki ez Unió valamely országának kötelékébe tartozik, feltéve, hogy aiz ily szerző az alkotás első megjelenésének idejében a másik ország kötelékébe tartozik és nem lakik valóságban a berni Unióhoz tartozó egyik országban sem. A 105. §-hoz. A szerző részesedési jogának intézménye még nem általános. A berni Unióhoz tartozó országoknak sem mindegyike ismeri. Mindamellett a római egyezmény -f. cikkéhez képest nem lehet szó arról, hogy ameddig ez az egyezmény hatályban van, ki lehessen zárni a részesedési jogról rendelkező szabályok alkalmazását atyám szerző1 javára, aki a berni Unió valamely országának kötelékébe tartozik. Az idézett cikk értelmében ugyanis az Unió valamely országának kötelékébe tartozó szerző, akár meg nem jelent, akár először az Unió valamelyik országában megjelent műve tekintetében a mű származásának országán kívülieső többi országban azokat a jogokat élvezi, amelyeket a vonatkozó törvények belföldinek most vagy ezután megadnak. Ehhez képest a részesedési jog feltétlenül megilleti az egyezmény értelmében az olyan külföldi szerzőt, akinek alkotása nem tekinthető magyarországi származásúnak. Nem lehet tehát a berni Unió országaira kiterjedő hatállyal attól tenni függővé a részesedési jog szabályainak alkalmazását, hogy erre nézve viszonosság van-e. Ehhez képest a javaslat1 105. §-a úgy rendelkezik ugyan, hogy a szerző részesedési jogáról szóló rendelkezések külföld javára csak annyiban nyernek alkalmazást, amennyiben az az áldani, melynek a szerző polgára, magyar szerző1 javára a részesedési jogról rendelkező szabályokat alkalmazni rendeli, azonban ez a szabály csak arra az esetre áll, ha nemzetközi szerződés máskép nem rendelkezik. Más a helyzet az előadó művész joga (35. §) tekintetében. Az erre vonatkozó szabályok ugyanis nem a szerző részére biztosítanak jogot, úgy hogy a római egyezmény 4. és 5. cikke az előadó művész javára nem tartalmaz rendelkezéseket. Minthogy pedig az előadó művész részére a javaslathoz hasonló jogot nem minden állam biztosít, ezért a javaslat kimondja, hogy az előadó művész jogáról rendelkező szabályokat oly állam tekintetében, mely magyar állampolgároknak ily oltalmat nem nyújt, a minisztérium rendelettel korlátozhatja. 17. Hatálybalépés és végrehajtás. A 106. §-hoz. A törvény hatálybalépésének napját a javaslat 104. §-a úgy állapítja meg, hogy ez a kihirdetés napján általában beáll, azonban kivételt alkotnak a 16., úgyszintén a 4*1—43. §-ok, melyeknek végrehajtásához rendelet kiadása szükséges. Ezért a most idézett §-ok hatálybalépésének napját az igazságügy miniszterre kellett bízni. Rendelkezik továbbá a javaslat 106. §-a abban az irányban is, hogy a hatályos szerzői jog egyes rendelkezésem alapuló jogok érintetlenül maradnak. Hlyen rendelkezés az 1021 : LIV. törvénycikknek a 78. § utolsó bekezdése, melynek értelmében külföldi állampolgároknak ama művei, amelyek már az 1884 : XVI. törvénycikk életbenl-éle idejében akár az 1884 : XVI. te. 7®. §-ánaik bekezdése alapján, akár azért, mert a szerző előbb magyar állampolgár volt, védettemben részesülitek, az 1921 : LIV. törvénycikk rendelkezéseinek megfelelő védelemben részesülnek. Az 1884 : XVI. te. 70. §-ának 3. bekezdése kivételit tett a most idézett törvénynek ama rendelkezése alól, hogy ez külföldiekre nem alkalmazható, s ez a kivétel egyfelől külföldieknek olyan műveire terjed ki, amelyek belföldi kiadónál jelenlek meg, másfelől olyan külföldiek műveire, akik az országban legalább két év óta állandóan llaktak és itt folytonosan adót fizettek. Ezekre a művekre
