Balás P. Elemér: Törvényjavaslat a szerzői jogról (Budapest, 1947)
Indokolás - Ötödik fejezet. Büntető rendelkezések
121 kívánságára a bíróság elrendeli, hogy az elítélt az ítéletet indokaival együtt a magánindítványra jogosult által meghatározott, az elítélt lakóhelyén vagy üzleti' telepének helyén megjelenő' napilapban az elítélt költségén tétesse közzé. Másfelől a felmentett vádlott rehabilitációja érdekében megengedi a jaavslat azt is, hogy a bíróság elrendelhesse, hogy az, aki gondatlanul terjesztett elő magánindítványt, az ítélet rendelkező részét és — az eset körülményeihez képest — indokolását is a bíróság által megálllapított módon saját költségén közzétegye. A közzététel elmulasztása — épúgy, mint az 1923 : V. te. 26. §-ának eseteiben — a sajtóról szóló 1911 : XIV. te. 43. §-ának 3. bekezdésében foglalt rendelkezések, a belföldi kiadónak közzétett kötelezettségére nézve pedig a becsület védelméről szóló 1914 : XLI. te. 32. és 33. §-ában foglalt rendelkezések megfelelően irányadók. fi. Katonai büntetőbíráskodás. A 85. §-hoz. Arról, hogy a katonai büntetőbíráskodásnak alávetett egyénekkel szemben a javaslat büntető rendelkezései irányadók, az 1930 : II. te. 1. §-ának megalkotása után rendelkezni már nem szükséges. A katonai bíráskodás tekintetében csak annyiban kell' szabályozásról! gondoskodni, amennyiben a magánindítványra jogosult nincs alávetve a katonai bíráskodásnak, s a felmentett terhelt az ítélet közzétételének elrendelését kéri. Ily esetre a javaslat a tiszteséglelen versenyről szóló 1923 : V. te. 39. §-ának 2. bekezdésével összhangban úgy rendelkezik, hogy ilyenkor az ítélet közzétételének elrendelését annál a törvényszéknél lehet kérni, amely egyébként a bűnvádi eljárásra illetékes volna. Nem szorul hangsúlyozásra, hogy a katonai büntetőtörvénykönyv megalkotása óta nincs már jelentősége annak a bizonytalanságnak, melyet a katonai bíróság hatásköre tekintetében az a körülmény idézett elő, hogy bár a katonai büntetőbíráskodásnak alávetett személyekkel' szemben az eljárásra szabály szerint a katonai büntető bíróságok voltak hivatva, az 1921 : LIV. te. 25). §-a a szerzői jogi törvényben meghatározott büntetések kiszabását polgári eljárásra utalta, anélkül, hogy kivételt tett volna olyan esetekre, amikor az eljárás katonai büntetőbíráskodás alá tartozó személy ellen toljuk. A cs. és kir. közös hadügyminiszter 1885. évi február hó 5)-étt 193i/IV. szám alatt kelt rendeletében a m. kir. igazságügyminiszterrei folytatott tárgyalásra hivatkozva arra az álláspontra helyezkedett, hogy az 1884 : XVI. te. 25>. §-ávai nem történt változtatás a katonai büntetőbíróságok hatáskörén. Ezt a rendeletét a m. kir. honvédelmi miniszter nem adta, ki és nem történt hasonló rendelkezés az 1921 : LIV. törvénycikk hatálybalépése után sem. (V. ö. dr. Szalai Emil: A szerzői jog a katonai büntetőtörvénykönyvben, 132. 1.) A kérdés azonban a polgári bíróságok szempontjából nyitvamaradt. Az a körülmény, hogy az 1921 : LIV. le. 2®. §-a a büntetés kiszabását polgári eljárásra utalta, s ebben a tekintetben az 1884 : XVI. törvénycikk megfelelő szabályát fenntartotta, mindenesetre inkább értelmezhető úgj’, hogy a bíráskodás tekintetében kívánt szabályt adni. Ehhez képest az idézett §-ok értelme az, hogy a polgári eljárás szabályait kell aikaltnazni, tehát a polgári bíróságnak kell, eljárnia) a szerzői jog bitorlásának büntetendő eseteiben kivétel nélkül, tehát olyankor is, ha, a terhelt a katonai büntetőbíráskodás alá tartozik. Ez egyébként sincs példa nélkül, mert a jövedéki kihágások általában a polgári büntetőbíróság hatáskörébe vannak utalva (1921 : XLIX. te. 25. §), s a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozó' kihágások tekintetében ugj’anez a helyzet (1921 : XXXII. te. 80. §). Ezt a — különben nem nagy gyakorlati jelentőségű — kontroverziát tárgytalanná teszi a javaslatnak aiz a rendszere, mely szerint a büntető rendelkezések alkalmazása — a javaslat hallgatása folytán — nem tartozik többé a polgári bíróság hatáskörébe. Ehhez képest a katonai büntetőbíráskodás tekintetében is az általános szabályok akadály nélkül érvényesülhetnek, ami a jogrendszer áttekinthetősége érdekében kívánatos is. 7. Elkobzás. Elévülés. Sajtó felhasználása. .4 86. §-hoz. A szerzői jog bitorlásának sajátos természete indokolttá teszi az elkobzást szabályok enyhítését és különleges alakítását. Ennek felel meg a javaslat akkor, amikor a magánjogi
