Balás P. Elemér: Törvényjavaslat a szerzői jogról (Budapest, 1947)
Indokolás - Harmadik fejezet. A szerzői jog bitorlásának magánjogi következményei. A 65. §-hoz
HARMADIK FEJEZET A szerzői jog bitorlásának magánjogi következményei. A szerzői jog bitorlásának magánjogi következményeit a javaslat általában abban a keretben határozza meg, melyet a hatályos szerzői jog mutat. Lényeges kiegészítése azonban az 1921 : LIV. törvénycikk idevágó rendelkezéseinek az, hogy a szerző jogát sértő magatartás abbanhagyását önállóan lehet követelni, ami a hatályos szerzői) jog szerint nem lehetséges. Lényeges újítást tartalmaz a javaslat kártérítési joga is, amikor megengedi, hogy kártérítés' vagy a gazdagodás kiadása helyett a sértett fél szabad választása szerint méltányos díjazást követelhet. Rendszerbeli szempontból is igen lényegesen eltér a javaslat az 1921 : LIV. törvénycikktől, amennyiben a magánjogi; következményekről szóló rendelkezéseket gondosan elválasztja a büntető rendelkezésektől). A 65. §-hoz. A hatályban levő szerzői jogi törvény nem rendelkezik arról, van-e helye önálló keresetnek a szerzői! jog csupán tárgyiJag jogellenes, de nem vétkes megsértése esetében. Az 1921 : LIV. te. 18. §-ának 2. bekezdése csupán annyit mond, hogy olyankor, ha a bitorlót sem szándékosság, sem gondatlanság nem terheli, a bitorló a sértettnek csupán gazdagodása erejéig felelős, ezzel azonban nincs eldöntve az a kérdés, vájjon gazdagodás hiányában is fel lehet-e lépni a szerzői jog megsértése miatt keresettel. Az idézett törvény 20. §-a szerint elkobzásnak akkor is van helye, ha sem szándékosság, sem gondatlanság nincs, még örökösök és hagyományos ellen is, a bírói eljárásról rendelkező szabályok közt pedig a 28. § úgy rendelkezik, hogy a keresetlevél előterjesztésével egyidejűleg vagy az előtt vagy a per folyamán a sértett kérelmére az ott megjelölt feltételek meglétében a bíróság biztosítási intézkedéseket tesz, nevezetesen a példányokat és készülékeket záTlat alá veszi és a bitorlót a bitorlás ismétlésétől vagy folytatásától eltiltja. Mindezek a rendelkezések azonban csupán arra engednek következtetni, hogy* keresettel kizárólag az elkobzás elrendelése végett is fel lehet lé'pni, de érintetlenül hagyják a keresetindítás lehetőségének kérdését puszta abbanhagyás vagy az ismétlés eltiltása iránt. A javaslat ebben a tekintetben arra az álláspontra helyezkedik, hogy a keresetindításnak ily módját is meg kell engedni, függetlenül bármily más igénytől. A javaslat szövege Magyarország Magánjogi Törvénykönyve javaslatának 108. §-ához simul (1. bek.), még pedig kifejezetten mind a szerző szellemi érdekeinek, mind vagyoni érdekeinek oltalma tekintetében. Kivételt csak az épületek alkotnak, tekintettel arra, hogy gazdagodás! jelentőségük általában annyira jelentékeny, hogy a szerzői jog sérelme bizonyos mértékig háttérbe szorul. Míg tehát az általános szabály az, hogy attól, aki a szerzőnek akár szellemi, akár vagyoni érdekű jogát jogellenesen megsérti (bitorolja), vagy ezt megkísérelte, az ily magatartás abbanhagyását lehet követelni, ez a jog nem terjed ki arra, hogy építkezés félbeszakítását lehessen követelni. Egyébként az általános szabály azt is kimondja, hogy olyankor, ha folytatástól vagy ismétléstől lehet tartani, keresettel lehet kérni, hogy a bíróság a sértőt a sértéstől tiltsa el, A javaslat kifejezetten kiterjeszti az abbanhagyási keresetet arra az esetre is, ha a bitorlást csupán megkísérelték. Ez a rendelkezés megfelel a hatályos szerzői jognak, amennyiben az 1921 : LIV. te. 21. §-ának 2. bekezdése értelmében a szerzői jog bitorlásának kísérlete is kártérítést von maga után s az elkészüli részek, továbbá a bitorlás előkészítésére, valamint a bitorló cselekmény' előzetes hirdetésére szolgáló különös eszközök és készülékek ez esetben is elkoboztatnak. Ennek a szabálynak az abbanhagyási keresetre is alkalmazását kellően indokolja a kísérlet szakáig eljutott cselekmények jelentékeny ■veszélyessége. . Az abbanhagyási kereset független a vétkességtől. Annak, hogy a bitorlás szándé-
