Balás P. Elemér: Törvényjavaslat a szerzői jogról (Budapest, 1947)
Indokolás - Második fejezet. A szerző jogának korlátozásaio
106 igy különösen, mozgófénykép útján való bemutatással kapcsolatos előadására. Erre a korlátozásra a szóbantevő előadási mód nagy vagyoni jelentőségéhez képest szükség van. dd) Képzőművészeti és iparművészeti alkotások eyyéb szabad értékesítése. A dl. §-hoz. Az 1. pont megengedi, hogy már megjelent vagy maradandóan közszemlére tett képzőművészeti' vagy iparművészeti alkotásnak illy többszörösítését a szerző beleegyezése nélkül a cél által indokolt terjedelemben lehessen felvenni olyan munkába, mely önálló tudományos munkának tekinthető. Ez a rendelkezés megfelel az 1021 : LIV. te. 62. §-ának 3. pontjában foglalt hasonló szabálynak azokkal az eltérésekkel, melyekről a javaslat 54. §-ának 2. pontjával kapcsolatban volt szó. A 2. pont szintén lényegileg az 1924 : LIV. te. 62. §-ának 3. pontjával foglalt rendelkezésnek felel meg. Ebben a_tekintetben is a javaslat 54. §-ához fűzött megjegyzések irányadók. A 3. pont bizonyos mértékig az 1921 : LIV. te. 62. §-ának 2. pontjában foglalt rendelkezést követi, mely szerint nem tekinthető a szerzői jog bitorlásának utcákon, köztereken és a közönség részére nyitva álló más helyeken a szabadban maradandókig felállított müveknek — még pedig ily építészeti művek pusztán külső látóképének — löbb- szörösítése rajz, festés, metszés vagy kőnyomás, avagy fényképezés; útján. Ettől a rendelkezéstől a javaslat elsősorban a szövegezésben tér el, amennyiben nem sorolja fel a több- szörösítésnek megengedett módjait, hanem általában határozza meg, hogy az ily szabad többszörösítés csupán az eredetitől eltérő művészeti eljárással történhetik. A javaslat •ebben a tekintetben méltányolja azt a szempontot, hogy a szabadban maradandólag felállított épületen is lehet festőművészeti alkotás, melynek festmény útján többszörösítését megengedni nem volna méltányos. így ez a szövegezési eltérés egyúttal megszorítását is jelenti a hatályos jogban adott felhasználási szabadságnak. Másfelől azonban, bizonyos mértékig kiterjeszti a javaslat a felhasználásnak ily szabadságát, amennyiben a hatályos szerzői jognak azt a rendelkezését, hogy a szóbanlevő szabad többszörösítés építészeti műnek csupán külső látóképére szorítkozhatok, csupán a magánépületekre korlátozza. Középületek tekintetében ily megszorítás nem volna indokolt. Ebben a tekintetben csupán az illető középületre vonatkozó szabályok állíthatnak fel korlátozást, amennyiben meghatározhatják, hogy ki és milyen feltételek alatt léphet be oda. Természetesen érintetlenül maradnak azok a külső szabályok, melyek a honvédelem érdekében tiltják bizonyos' építmények vagy berendezések lerajzolását vagy lefényképezését. A 4. pont — lényegileg az 1921 : LIV. te. 62. §-a 4. pontjának megfelelően — megengedi végül, hogy nyilvánosságra hozott képzőművészéli vagy iparművészeti alkotást, avagy műszaki ábrázolatot tudományos, ismeretierjesztő vagy oktató ellőadás keretében a látást közvetítő mesterséges készülék útján vagy rádióközvetítés útján lehessen bemutatni a szerző vagyoni érdekű jogának gyakorlására jogosult személy beleegyezése nélkül. A szabad felhasználásnak ez a módja szűkebb terjedelmű, mint a 3. pontban meghatározott mód, mert csupán az említett irányú előadás keretében és csak mesterséges készülék vagy rádióközvetítés útján történhetik. Másfelől azonban az így felhasználható tárgyak köre szélesebb, amennyiben általában kiterjed a nyilvánosságra hozott képzőművészeti' és iparművészeti alkotásokra. Ebben a tekintetben túlmegy a javaslat a hatályos szerzői jogon, mely nem általában a már nyilvánosságra hozott alkotások tekintetében enged ily szabad felhasználási, hanem csupán megjelent vagy maradandólag nyilvánosan kiállított művek tekintetében. Tekintettel a nyilvánosságra hozatal alapvető jelentőségére a javaslat rendszerében, a szóbanlevő megszorítás fenntartása nem lenne indokolt. A szerző vagyoni érdekét ugyanis kevésbbé érinti az ily felhasználás, mint a jelen § 1., 2. és 4. pontjában meghatározott felhasználási' mód. Az 1. és 2. pontban említett esetekben a forrást — és a benne esetleg megnevezett szerzőt — világosan fel kell tüntetni. Ezt a javaslat kifejezetten kimondja. A 3'. pont tekintetében ellenben a javaslat 11. §-ábao foglalt az a rendelkezés irányadó, mely szerint többszörösített vagy közvetett elsajátítás útján létrejött példányon nem szabad a szerző nevét ideértve — közismert művészi nevét vagy jegyét — úgy feltüntetni, hogy ■eredeti példány látszatát kelthesse. ee) Másolat készítése saját használatra. A 62. §-hoz. Az 1921 : LIV. te. 5. §-ának 2. bekezdése értelmében többszörösítésnek kell tekinteni
