Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - A léggömb és léghajózás
Ereszkedő. 75 E merész vállalat kedvező sikere, fájdalom, a léghajózás történelmében majdnem páratlan szomorú eseménynek lett oka. Mikor Pilátre hirét vette Blanchard utjának, becsülés vágyakozásától ösztökélve, elhatárzá, hogy Francziaországból Angliába utazik. A saját eszméje után épült gömb a Montgolfière és Charliére rendkívül veszedelmes tákolása volt, t. i. a hydrogénnel töltött nagy gömb alatt volt egy hengeres rész, melyben ő levegőt tűzzel akart ritkitani. Hiába volt minden intő tanács, Charles is azt mondá neki : ('Barátom, ön puskaporos bordót akaszt tűz fölé ;» de végzete magával ragadta. Kedvezőtlen időjárásban szállt fel a kettős gömb Calaisban 1785 jun. 13-án. Nem sokára a tenger fölött lebegett ; de egy szélroham a part felé visszavető, s a léghajós, ki e zivataros időben úgy látszott nem akarta az utat folytatni, már leszállani készült, mert a tökéletlen szerkezetű szellentyüt meghúzta. A levegő kiáramlott, a szellentyű be nem záródott s borzasztó sebességgel zuhant le a gömb a földre. A véletlen iszonyú gúnyja úgy akarta, hogy a lebukás néhány lépésnyire attól a helytől essék meg, a hol csak nem rég a szerencsésebb Blancliardnak diadaloszlopot emeltek. Pilátre szörnyet halt, szerencsétlen kisérője Romftin boulognei fiatal fizikus még vagy 10 perczet élt. Ezek voltak a léghajózás első áldozatai. Ereszkedő. A léghajózások egyikének másikának kedvezőtlen vége többféle javaslatot hozott színre, melyek azt czélozták, mint lehetne a legrosszabb esetben az akaratlan leszállásban a lezuhanás erejét csökkenteni vagy ártalmatlanná tenni. A léghajó feltalálása után nem sokára oly készüléket alkalmaztak, mely az utóbbi czélt, úgy látszott, elérte. Ez az ereszkedő (Fallschirm, parachute) volt, mely alakjában nagyon hasonlít egy óriási esernyőre. Az ily ereszkedő t. i. nem egyéb, mint összeránczolt, ei’ős taffotából készült ernyő, melynek felső része a leszállásban ki terpeszkedik s a levegőben megkapaszkodik. Átmérője jókora, G-—10 méter, s aljában gondola lóg, mely a veszedelemben forgó léghajós tartózkodó helye, s mely, mivel a súlypontot jól alul tartja, a felfordulásnak elejét veszi. Az ereszkedő eszméje igen régi. Legelső Lenormand tanár készített ily készüléket, ki 1783 nov. 26-án Montpellierben egy háznak első emeletéről bocsátkozott le, minden kezében két nagy esernyőt tartva. A lökés igen gyenge volt ; ismételte tehát kísérleteit, s arra az eredményre jutott, hogy egy 4—5 méter átmérőjű ernyő az embert egész enyhén szállítja le. Blanchard azon kezdte, hogy élő állatokat bocsátott le a magasból ereszkedővei ; saját személyét nem merte ily kísérletben koczkáztatni. "Megtette ezt később vetélkedő társa Garnerin, ki I. Napóleonnak Ausztria ellen viselt háborúban elfogatott és Buda várába záratott. Ez itt titkon készített magának egy ereszkedőt, hogy azzal a várból kiszökjék, de rajt érték. Ugyanezt kisérlé meg egy más fogoly, Drouet, Spielbergben, ki le is ereszkedett, de mégis egyik lábát törte s a helyszínén maradt. Garnerin szabadon bocsáttatása után mindjárt neki fogott annak a kísérletnek, hogy egy léghajóból ereszkedőn lebocsátkozik (Párisban, 1797 okt. 22.). Nem épen gyöngéden érkezett le, mert ereszkedője igen aggasztón s erősen ingott. Arra a tapasztalatra jutottak, hogy az ereszkedőnek, hogy egyre alászálljon, felül kis lukkal kell bírnia, a mit ezentúl minden ereszkedőre alkalmaztak. Garnerin példáját elég gyakran utánozták, s elmondhatni, hogy jól készített ereszkedő nem jár valami veszedelemmel ; de nevezetes hogy szorongatott helyzetbe jutott léghajós soha sem menekült ezzel. Garnerin merész neje gyakran úgy végezte léghajózását, hogy a léghajót elhagyta és az ereszkedővei jött le. Szemtanuk állítják, hogy megrezzentek valójukban, mikor ez asszony a még lezárt ernyővel nyilsebességgel zuhant lefelé; de az ereszkedő még mindig elég jókor nyílt meg, hogy gyöngéden szállítsa le a földre. 10*
