Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - A léggömb és léghajózás
66 A léggömb és léghajózás. emelésére. Ha a feladat meg volna oldható, a már szóban volt szárnyaló (lásd a 15. 1. a 15. ábrát) nyújthatna talán egyedül oly módot, mely kilátással kecsegtethet arra, hogy a czél vele el lenne érhető. Terünk nem való arra, hogy a számtalan s különféle kísérletet s még számosabb s még különbözőbb terveket s javaslatokat, melyek pénz hián foganatba sem vétettek, felsoroljuk. Yalamikép a perpetuum mobile, a repülő gép is egyre föl-föl- merül. Egy-kettőnek fölemlítését azonban még sem mellőzhetjük. Francziaország- ban egy fiatal lakatos, Besnier, vonta magára 1786-ban a figyelmet. Az ő gépe a váltakra erősített két rúdból állt, melyek a váltakon csuklóban mozogtak ; a rudak mindkét végén taffota-szárnyak voltak alkalmazva. A mellfelől levő szárnyakat a kezek, a hátulsókat a lábak mozgatták, még pedig lígy, hogy egyidejűleg a mellfelőli s a bal hátulsó szárny emelkedett vagy szállt le. A feltaláló azonban csak rézsutosan tudott leereszkedni a magasból, de fölemelkedni nem. Miután ezt kisebb magasságból több ízben sikeresen megkísértő, nagyobbra is rászánta magát ; sőt mondják, hogy üy módon folyókon is átkelt. Körülbelül ugyan ez időtájt szerkesztett Blanchard Párisbanegy repülő gépet, melyet 1780-tól 1783-ig a Hôtel de la rue Turenneben állított ki. A feladatot többféle módon iparkodott megoldani, de mindannyiszor kénytelen volt, hogy a repülőnek és gépnek súlyát leküzdje, ellensúlyt alkalmazni, a mi az egész készüléket sohasem engedte magától szabadon mozogni a levegőben. Gépének külsejét körülbelül visszatükrözi a 82. ábra. E század elején 1808 s 1809-ben egy bécsi De<ien nevű órás állt ki repülőgépével előbb Bécsben majd meg Párisban, de kudarczot vallott vele. Az óta többen törték magukat ily féle találmányokon, de minden siker nélkül. A legújabb ez év folyamán fölmerült terv Ignazio Teodoro Capretti olasztól került, melyre valószínűleg elődeinek sorsa vár. Capretti találmányának leglényegesebb részét, mint a mellékelt ábrák mutatják, ama két szárny képezi, melyek a repülőnek vállaihoz erősítendők. E szárnyak számos könnyű pálczácskából vagy bordából állanak, melyek mint az esernyő sugarai, a H csuklóhoz, mint központhoz vannak erősítve, s finom hálózattal bevonvák. A szárnyak egész felszíne vékony szövetből készült szellentyűkkel van borítva, melyek a szárny fölemelésénél a hálózaton fölnyílnak és a levegőt áteresztik, ellenben a szárny lebocsátásánál a hálózatra feküsznek, s azáltal összefüggő és a levegőnek ellenálló felszínt állítanak elő. Az E és L ábrák e szerkezetet tisztán kivehetőleg mutatják. A szárnyak mozgatására több apró pálczácska szolgál, melyek 82. ábra. Blanchard repülő gépe.
