Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - Légsúlymérő és feszülésmérő
Mathematikai számítások szerint ehhez képest a közepes barométer állás : Légsúlyméröi észleletek. 63 1500 párisi lábbal a tenger sölött 715 milliméter 3000 « « « « « 673 « 6000 « « « « « 595 « 0000 « « « « « 527 « 18000 « « « « « 365 « 27000 « « « « « 252 « A közepes légsúlyméröi állás, vagyis az, melyet semmi más, mint a nehézkedés által befolyásolt légköri nyomás idéz elő, a mint azt már fönebb mellékesen érintettük. ritkán vagy sohasem észlelhető közetlenül a természetben, rendesen igen külöm- böző hatás forog fenn, melyek sokféleképen másítják a kénesö magasságát. A hőmérséklet, a levegő nyirkossága, a szélirány és a szél ereje, a nap és hold vonzása mind oly tényezők, melyek oly érzékeny műszernél, minő a légsúlymérő, láthatólag számba jönnek. Ezeknek soha sincs nyugtok, s mikor ez egyik bizonyos állandóságot látszott elérni, bizonyára a többiek annál inkább föl van gerjedve s vagy a kéneső-osz- lopot hajtják fölfelé vagy lenyomják a közepes szint alá. A légsúlymérő ingadozásokat mutat és ezen alapul népies alkalmazása mint időjós. Számtalan, hosszú idők óta tett észleletek alapján oly fokozatot állapítottak meg, mely a vásári ilyféle műszereken milliméterek helyett ily fölirásokkal bir : « Változékony», aztán fölebb «Szép», «Állandó», «Igen száraz», lefelé pedig «Eső s Szél», «Sok eső», «Vihar», sőt hogy a mondás jó nagy legyen «Földrengés». Mondanunk sem kell, hogy e jóslatok igen hiúk s nem épen megbizhatók. Ha az időjárás egyedül a légnyomástól függene, a barométer csalhatatlan lenne az időjóslásban ; igy azonban a hő s nedvesség az időváltozásnak két fő tényezője és ezek közrehatását a műszer csalhatatlanul nem tüntetheti ki. Alább megtudjuk, miképen keletkeznek a szelek, hogyan idézik elő a felszálló s felülről lejáró légáramlatok közbe keveredésökkel a csapadékokat és harczuk által a szeleket s viharokat. Igaz ugyan, hogy a felülről lefelé haladó légáramlatnak az alatta fekvő légkör pontjaira való nyomása nagyobbodik, és megforditva a felszálló légtömeg könnyebbséget szerez, mikor is a kéneső-oszlop leszáll, de majd a felső szél a melegebb, nedvesebb, majd meg ez a hidegebb, majd az egyik, majd a másik az uralkodó, majd még örvénylő keverékük közt mozgunk, s a legkiilömbözőbb okok e szerint egyazon légsúlyméröi adatot jelezhetik. E rendetlenségben is azonban a szorgalmas kutatások mégis nagy, nevezetes szabályt ismertek föl. Naponként, sőt óránként jegyezgették az ingadozásokat, s egybeállíttatván a légnyomás legmagasabb és legalantabb állásának szabályos váltakozását tüntették föl. A maximumot s minimumot. Ha a légsúlymérő oszlopának magasságát grafikailag óránként egymás mellé állitjuk, vagy mint ez tényleg történik, a kénesö-domborulat (a meniskus) fel-alászállását a kéneső-oszlop mögött elvonuló, fényképiróilag kikészített papirosra a fény által, úgyszólván, lenyomatjuk, hullámzatos képet nyerünk, mely a légoczeán mozgásainak nagyságát tárja fel. Ennek fölismerésére természetesen nem elég néhány napi vagy néhány heti észlelés ; csak nagy sorozatokból ismerhető fel e mozgások létele. Humboldt indítványára az egész földön e czélból metéorologiai állomások állitattak fel, a hol a nap minden részében, reggel, délben s este a légsúlyméröi állapotok megfigyeltetnek, följegyeztetnek és időnként a nyert adatok közzé tétetnek. Ezekből először a napi hullámzás, aztán évi maximumok és minimumok tűntek ki. Ezek nem egyenlők a föld minden pontján, de valamennyiből egybevá-
