Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - Légsúlymérő és feszülésmérő
A légsúlymérö. 59 Bár e szerkezet czélszerű az oly műszernél, mely helyben áll, másnál, mely útban teendő észleleteknek van szánva, az nem felel meg. E czélra Fortin szerkesztett egyet (71. ábra). A felső végén beforrasztott üvegcső térés üvegedénybe merül, melynek fenekét l l szarvasbőr képezi. Ez ellen az s csavar működtethető s vele a kénesőt föl- vagy leszállíthatjuk az edényben. Ha a lég súlyát mérni akarjuk, a kéneső tükröt az r csont szegig emeljük, ha pedig a készülék szálbtandó, a csavart any- nyira meghúzzuk, hogy a kéneső az egész edényt betöltse. De mennél bonyolultabb valamely szerkezet, annál bajosabb a vele való bánás. Egyszerűbb után láttak ; ez a szivócsös légsúlymérö, mely nevét alakjától vette. A közönséges szivócsös légmérők mind végig egyenlő bőségű üvegcsőből állanak, melynek alsó vége fölfelé van görbítve. Nyilt szárában a kéneső tükre épen annyira emelkedik, a mennyire a zártban alászáll s viszont. A tüzetesebb mérésekre szánt műszerek azonban a czélhoz képest, melyre használtatnak, bizonyos szerkezettel láttatnak el. Úttal kapcsolatos észleléseknél oly szivócsös légmérőket használnak, minőt a 72-ik ábrában látunk ; szilárd tokba van zárva, mely a csőt szállítás alatt az összetöréstől ójja. Az alsó szivócső-alaku részt külön s nagyobbított mértékben a 73-ik ábra tünteti föl. Látni való belőle, hogy a cső az a része, hová a kéneső ingadozásai nem hatnak, kisebb átmérőjű ; e szerkezet Gay-Lussac- toi ered, ki azt kieszelte, hogy meggátolja, hogy a hosszabb cső felső terébe szállítás közben levegő férkőzzék. A készülék kéneső-mennyisége t. i. úgy van kimérve, hogy akkor is, mikor a cső tetejével lefelé van, a szűk rész ki legyen azzal töltve. A rövidebb szár felül szintén zárva vau, de oldalában a-nál van egy kis nyílása; a légut oly finom, hogy a levegőt bebocsátja ugyan a csőbe, s ezzel a kénesőre gyakorolt váltakozó nyomást nem gátolja, de az összeálóbb kénesőt ki nem bocsátja. A műszer tehát baj nélkül felfordítható úgy, hogy hosszú szára egészen megtelik kénesével, s a szállításra czélszeriibb helyzetbe (74-. ábra) hozható. A légmérők készítésénél úgyszintén a légnyomás észlelésére alkalmazásuknál néhány fontosabb tekintet tartandó szemmel. Nevezetesen csak a legtisztább kéneső használható megtöltésre. A tisztátalan, ólmos vagy egyéb fémet tartalmazó, egyrészt nem elég mozgékony arra, hogy a legkisebb ingadozásnak engedjen, mert lomhán az oldalakra tapad ; másrészt meg nyomokat hagy hátra idővel a csőben, melyek az észlelést megnehezítik. Mennél bővebb a légmérő cső belseje, annál pontosabban mutat. A szűk cső, úgynevezett haj-cső, a benne rejlő folyadékra a hajcsövességi hatást gyakorolja. E hatás az oly anyagnál, mely nedvesít, mint felszívás mutatkozik (viz tiszta üvegben, fémcsőben, növénysejtek stb.), az olyannál pedig, mely nem nedvesít, mint leszállás (depressio) pl. viz zsíros, olaj vizes csőben stb. A hajcsövesség e hatása által okozott felszín változás annál nagyobb, mennél szü- kebb a cső. A kéneső nem tapad az üveghez ; szűk csőben tehát oldalaslag alászáll, minek folytán kúpos domborulatot (meniskus) mutat (75. ábra). Ez a légnyomás növeked8* is 74-ik álra. Gay-Lussac-féle szivócsös barométer.
