Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
4. kötet - Fűtés s szellőzés
254 Fűtés s szellőzés. nézve elmarad, mivel a külről bevezetett levegő, a mely a kalorifér csöveiben kifű- tendő, felszálltában a vízszintes csövek falai által képezett fűtőlapoknak csak felét érinti, mig a tető iránt álló csöveket köröskörül nyaldossa s sokkal több bőt szed magába. Az elv azonban mind e rendszereknél egy s ugyanaz s már most lássuk egy példáját a kivitelnek. Erre legalkalmasabb egyszerűségénél fogva az angol szerkezetű kalorifér, melynek keresztmetszetét a 141. ábra mutatja. Itt A a tűztél’, a melyből a forró gázok a B belső hengeren keresztül felszállanak és, mint a nyilak mutatják, mielőtt a kürtőig érnek, a C üres palástot átjárják. A C palást a B belső henger körött tért képez, a melyben alulról a D csatornából az E csövön át a fűtőlég belép, még pedig akkép, hogy előbb a palástszerü választó fallal elválasztott F belső térbe vezettetik, itt a B fűtőtengert körülnyaldossa s aztán a C fűtőpalásthoz legközelebb eső osztályban lefelé árad, míg alúl ismét fölfelé fordul sa G vezetőcső felé veszi útját. Ebben megy el a fűtendő helyiségbe. A melegosztás tekintetében e készülék igen czélszerüen van berendezve, de a mellett hogy költséges, nem igen tartós. Azonkívül a vas kaloriférek közös bajában leledzik. Ha t. i. a vas izzásig hevítetik, elégnek ama szerves porrészecskék, melyek mindig a forró falazaton végig vonuló levegőben foglaltatnak, mi által kellemetlen s ártalmas szag keletkezik, a melyet egyéb vaskályhák erős kifűtésekor is érezünk. Azon felül a vas kaloriférekben a tüzet egyre kell szítani, ha azt akarjuk, hogy a fűtés egyenletes maradjon, a folytonos tűznek kitett vasfalak nem igen lehetnek tartósak s még tűzveszedelem tekintetében is aggasztók az ilynemű kaloriférek vagy az által, hogy vas füstforgatói átégnek vagy az által, hogy a levegő túlhevíttetik. E bajok elháríthatok a téglából épült 141. ábra. Angol kalorifér. kalorifér éknél, melyek jóval olcsóbbak s a meleget is jobban megtartják. A mit a légfűtés ellen felhoznak, hogy oly helyiségek fűtésére, hol naponkint tartózkodnak emberek, nem czélszerű, sőt egészségtelen, nem alapuélküli. A gyakorlati kivitel is gyakran nehézségekkel jár, mivel alig lehetséges a melegített levegőt hosszú vízszintes csatornákban csupán csak saját melegével tovább vezetni, azonkívül a csatornáknak nehéz megadni a kellő átmérőt több emeletes s nem igen vastagfalu épületekben, s így nagyon természetes, hogy a légfűtés barátai egyre keves- bednek mennél inkább képeztetnek ki más fűtő módszerek. Az a panasz is igazolt, hogy a légfűtés a kályhafűtésnél inkább kiszárítja a levegőt, va.gyis hogy ez a nedvesség ama fokát elveszíti, a mely az egészség fentartására szükséges. E bajról úgy igyekszenek tenni, hogy vízzel telt edényt állítottak a légfűtő csatorna betorkolása közelébe, hogy abból a levegő tele igya magát. De Pettenkoffer bebizonyítja, hogy ez nem vezet czélra, miért is a légfűtést nem ajánlja lakások fűtésére, hanem csak
