Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
4. kötet - Az illó olajok és az illatszerek
200 Az illó olajok és az illatszerek. megfelelőbb elegyeket készítik meg belőlük. Mert nem minden esetben kedveltek az egyszerű illatok. Több egymáshoz illő elegyítvény kellemesebb hatással van, ha oly arányban vannak összetéve, hogy az egyes alkotó részek egyike sem érzik ki önállóan. Ilyenek nevezetesen azok az illatszerek, melyek az illó olajnak borszeszben eszközölt oldatából állanak s esszencziáknak neveztetnek. Ezek száma legio. A legismertebb s legkellemesebb közülök azEau de Cologne, a kölni víz, melyet Kölnben a Farina-czég készít, s melynek neve világszerte ismeretes. Minden «bouquét», zamat, minden «eau», víz, így nevezik a francziák az e nemű illatszereket, az alkoholon alapúi, a mely részint mint az illó olajok oldószere, részint saját jellemzetes szagánál fogva szerepel itt. De nem közömbös, váljon bornak, gabnának, pityókának vagy répának szesze használtatik oldószerül. Némely illatszernek az egyik inkább ajánlatos mint a másik, s mig a jó kölni víz csak tiszta borszeszszel készülhet, a pézsma, ámbra, ibolya, tubarózsa s jázmin legkitűnőbb illatát csak gabna- vagy répaszeszben adja ki. A szesz az illatszernek megadja a frisseséget s erejét. Hogy a legnagyobb tökéletesség eléressék, nem elég az illatanyagot egyszerűen borszeszben feloldani, a külömböző elegyeknek kölcsönös áthatottságát kell eszközölni, s bár ez egyes esetekben az elegynek hosszabb veszteglésével elérhető, másokban egész külön eljárások mutatkoztak czélszerűeknek, melyek gyári titokképen óvatnak meg s melyeknél még az is fontos, hogy a keverés mily sorrendben történjék. Az egyes illatszerek összetételéből tehát nem elegendő az egyes alkotó részek egészen pontos százalékát tudni, hanem az elegyítés egymásutánját is. Úgy látszik, mintha minden újabb illatanyag parányi részeinek kölcsönös helyezkedése magában nagy szerepet játszik, ez azonban az atomok tanába tartozik, melyet a tudomány mindeddig nem bírt kellően kideríteni. Noha az illatszergyárosok készítményeik anyagját s még inkább elegyítő eljárásukat, mint már említettük, titokként őrzik, egyes technológiai munkák mégis szolgálnak sikeresnek bizonyúlt rendelvényekkel. Néhány nevezetesebb illatszerét ezekben közöljük : A kölni víz. 16 liter 90% legfinomabb borszeszhez adnak 34 gramm rozmarin- olajat és 5—6 napig gyakran összerázzák, ekkor adnak hozzá 80.0 bergamottaolaj atr ugyanannyi czitromolajat, 32.0 petit grainolajat, ugyanannyi neroliolajat. — Egy másik rendelvény így szól: 4 liter 90% borszeszhez 100.0 bergamottaolaj, 100.0 czitromolaj, 14.0 neroliolaj, 6.5 szegfűolaj, 36.5 levendulaolaj, 18.3 rozmarinolaj, 1.5 ámbra kevés borszeszszel eldörgölve. — Harmadik rendelvény : 3Ví borszeszhez 24.0 bergamottaolaj, 24.0 czitromolaj, 12.5 szegfűolaj, 12.5 neroliolaj, 45 csöpp levendulaolaj, 45 csöpp rozmarinolaj, 15—20 csöpp pézsmatinktura. Esbouquet. 4 kilo elaprózott violagyökeret 8 napig áztatnak közönséges hőmérsékletben 10 kilo legfinomabb szeszben (90—95%), ekkor leszűrik, s a szüre- dékbe tesznek 1.5 kilo extrait dé Jasmin triplet, 3 gramm rózsaolajat, 9 gramm neroliolajat, 116.5 gramm pézsmatinkturát. Ez elegyet legalább három hónapon át langyos helyen gyakori kavarás közben állva hagyják. Ha netán zavarossá lenne, le kell szűrni, mielőtt használatba vétetnék. — Egy más rendelvénye így szól : 3 liter ibolya kettős kivonata, 2 liter rózsakivonat, 1 liter jazminkivonat s 180 gramm bergamottaolaj feloldatik V* liter legfinomabb szeszben. Eau de Műlefleurs. 180.0 gramm borszeszhez kell öt csöpp neroliolaj, 8 csöpp rózsaolaj, 1.87 levendulaolaj, ugyanannyi fahéjolaj, 3.75 szegfűolaj, 5.6 czitromolaj, 7.5 bergamottaolaj, 0.10 pézsma, 0.30 vanillia. Két héti veszteglés után leszűrik. Az Eau de Lavande rendelvénye ez : 125.0 finom ceyloni fahéj, 250.0 szekfű,
