Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
4. kötet - Az illó olajok és az illatszerek
Az olajok nyerési módja. 195 redéséből vizenyős folyadék csapódik le, a mely apró, benne úszkáló olajcsöppektől tejszerüen zavarosnak mutatkozik. Ha ezt egyideig veszteg hagyják, bekövetkezik a kíilönűlés; a könnyebb olaj főlszáll s magában leszedhető, ha pedig víztartalmától teljesebben akarják megfosztani, külön készülékben újból párlalják. Némely esetben feszült gőzzel is végzik a párlalást, t. i. nagyobb feszültségű vízgőzöket külön fejlesztenek egy gőzkazánban s egy csövön bebocsátják a párialó lombikba vagy üstbe az első és második fenék közé. Igen jeles párialó készülék van bemutatva a 99. ábrában. Az A A csövön át a vízgőzök beáramlanak a párialó üst kettős feneke közzé. Az üstben vizestől benn vannak az olajtartalmú növényrészek. Egy fogan- tyús kavaró készülékkel a keverék folytonos kavarásnak van alávetve. Az elgőzölgő részek kivonulnak a sisakból a B csövön át a C hűtőbe, melynek szerkezetét már ismerjük a korábbiakból. It-nél a stírtídött olajtartalmú víz kicsurog s az E edényben különválnak annak alkotó részei. A víz (a melyet ábránkban könnyebbnek veszünk föl az olajnál, tehát a szegfűszegből nyert olajnak felel meg) hattyúnyakú csövön 99. ábra. Illő olajokat párialó készülék. keresztül visszabocsáttatik az üstbe, az olajt pedig magában meggyüjtik. Néha a párlalás borszeszszel történik, a párlat ekkor az illó olaj borszeszes oldata vagyis úgynevezett esszenczia. A párlatvízben azonban az illó olaj egy része oldva marad vissza (köményvíz, rózsavíz stb.), a mely a folyadéknak hosszabb veszteglése után sem válik ki ; hogy tehát ezt is értékesítsék, az ekkép telített vizet ismét fris virágok párlalására használják fel. Azonban e módszer is sok esetben még nagyon durva. Már ott is bajosan alkalmazható és rósz fizettségű, a hol az illatanyag oly kis mennyiségű, mint az ibolya virágában ; a hol pedig hevítés által még az olaj megbomlása is bekövetkezik, mint némely igen gyöngéd virágillatnál pl. jázminnál, rezedánál stb., a párlalástól el kell állani s más eljárásokat venni foganatba. Minthogy az ilynemű illatokat rendesen zsírokkal vagy olajokkal, vagy bor- szeszes oldatokkal elkeverve használják, legczélszerűbb a legfinomabb faolajjal vagy kukubaolajjal való megosztáshoz a (digerálláshoz) folyamodni. A virágokát felváltva rétegzik pamuttal, a mely a legfinomabb faolajjal van megitatva ; miután a virágok 25*
