Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
4. kötet - A szappanfőzés és gyertyagyártás
182 A szappanfőzés és gyertyagyártás. képez, mely oldatlanul a fenékre ülepszik, míg a megolvasztott zsírsavak tiszta rétegben a vizenyős folyadékon úsznak, melyről lefölözik. A megbontás azokban a kádakban eszközöltetik, melyekben a szappanosítás történt, csakhogy a lúgaljat előbb lecsapolják. A hőmérsékletet gőzcsövek tartják a megfelelő magasságban. Mikor a zsírsavak különváltak, a gőzölést abbahagyva azokat egy darabig vesztegeltetik, hogy minden idegen anyag leülepedjék ; erre a mosóedényekbe merítik, a hol tiszta vízzel való öblögetéssel a netán még rajtuk tapadó kénsavat vonják meg tőlük, s mikor ez megtörtént, az öntőmintákhoz juttatják el. Francziaországban Binet eszes módját találta ki, hogyan kelljen a mintákat szakadatlan csurogatással mintegy önműködőleg megtölteni. A mintákat 01. ábra. A zsírok szappanositása mészszel. ugyanis, mint az 92. ábra mutatja, egymás fölé rendezte s mindegyiknek szélén egy csurgót hagyott fölváltva jobbról balról. Az elain- és stearinsav keverékét most engedik megmerevedni, mire erős sajtolásoknak vetik aláolyatén módon, mint a czukorgyárakban a répakását hydrau- likus sajtók alatt erős nyomásnak teszik ki, melynek folytán e folyékony alkotó részek a szilárdaktól elválnak. E végből a tömeget, a zsírlepényeket, durva zsákforma lószőr-szövedékű sajtólepedőbe göngyölik. Ketteje közé vas- vagy czink- lemezt tesznek, mely belül üres s beléje bocsátott gőzzel oly fokig melegíthető fel, a melyben tapasztalat szerint mindkét sav a legkönnyebben s legteljesebben elválasztható. így rétegzik egymás hegyébe a lepényeket, mig végre a sajtólemezt
