Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
4. kötet - A hús s használata
1 fie A hús s használata. lajstrom szerint pl. már a 17-dik század utolsó tizedében vétetett ki egy szabadalom a húsnak ilyeténféle konzerválására, a 18-dik században három, ellenben 1801-től 1855-ig 117 ilyen szabadalom s az óta máig véghetetlen számú. Egyik másiknak sikerült ugyan a húsnak meleg által huzamosabb időre való eltartásának kérdését megoldani, de nem igen kielégitően, mert a hús a követett eljárásnál fogva rostos, rágós s nem valami kellemes ízű. A hús rágós volta, keménysége, általános panaszát képezi a gazdasszonyok- nak s még inkább a mogorva férjeknek. E panaszoknak, ha a kecsegtető hír igazat mond, nem sokára eleje lesz véve egy növény nedve által, mely állítólag a húsra puhító hatással bír. A múlt század közepén melegvidéki utazók azt észlelték, hogy a benszülöttek bizonyos szer által a kemény húst porhanyóssá tudják tenni. E szer a dinnyefa (Carica Papaya) nedves levele volt, melybe a húst begöngyölték. Habár e növényt a növénytani kézikönyvek rendre fölemlítik, további kísérletek nem tétettek vele. Nem rég azonban dr. "Wittmack Berlinben tett e növény gyümölcsével s leveleivel kísérleteket, melyek az utazók észleleteit teljesen, minden kétséget kizárva, meg- erősíték. A gyümölcsnek tejes levéből néhány csöppet 20 gramm vízzel hígított s e keverékben megfőzött 10 gramm sovány húst. Már öt perez múlva a hús foszlányokba bomladozott, míg ugyanily nagy darab hús egyszerű vízben főzve kemény maradt. Egy másik kísérlete ez volt : egy darab fris hirst, mely a dinnyefa levelébe volt göngyölve 24 órán át, egy másik hasonló nagyságú, de göngyölítlen hagyott húsdarabbal együtt főzött meg s az eredmény az volt, hogy a falevélbe göngyölve volt mindjárt a főzés kezdetén puha lett, míg az utóbbi kemény maradt. Eme s hasonló kísérletei alapján azt hiszi állíthatni, hogy a dinnyefa nedve ugyanazon tulajdonokkal bír, mint a gyomor falai által kiválasztott pepszín, mely válomány a nitrogéntartalmú anyagok, tehát a fehérje, hús, sajt stb. megmésztése- kor fontos tényezőkép szerepel. A fa Amerikában, Brazíliában, Nyugot-Indiában, Mexikóban s Kelet-Indiában díszük, növekedése gyors, termékenysége igen nagy. Minthogy beszáradt nedve sem veszíti el ható voltát, könnyen volna használatba hozható. Eljöhet tehát még az az idő, mikor minden háziasszony a legkeményebb tehénhúst is nehány csepp ilyen nedvvel porhanyóvá fogja tehetni. A Svájczban s más állattenyésztő országokban a tej sűrűsítésébe kezdtek belé, a mennyiben légszivattyúval megfosztják víztartalmának legnagyobb részéből s ezu- kor hozzáadásával növelik eltarthatóságát ; forrasztott bádogszelenczékben szállítják el s hosszú ideig tartja meg frisseségét. A halban dús tengerpartokon a besózás. füstölés s sólébe áztatás szokásos eljárásokhoz újabban járult a légzáros bádogszelen- ezékbe való konzerválás.
