Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
4. kötet - Fűszerek, orvoslószerek és mérgek
A vanillia. 139 melynek tetejében legalább egy erebélyes ágú erős, nagy fa áll. Az ez alatt levő lejtőről eltakarítják a fákat, bozótot, s végűi az óriási fát úgy vágják ki, hogy koronájával völgynek dűljön s zuhanó estében ágaival a földet hosszú vonalban feltúrja. A kurg-nép természetismerete szerint a fa az által, hogy a földet megrengető, egyszersmind meg is termékenyítő azt. Tény az, hogy a legközelebbi három hó alatt mindig az ily sziklatisztáson fiatal kardamom-növények ütik fel magukat, melyek magvai valószínűleg már régebben ott rejlettek a talajban s madarak stb. hordották oda. A száraz évszakban évenkint meggyomlálják a kertet s körülbelül 20 hó elteltével embernyi magasságra nőtt fel az élénkzöld széles levelű növény. A kocsányok hónaljából törnek ki erre a virághajtások, melyek virága piros. Ót hónapra rá begyüjthetők a sárgás tokok, s ezentúl 6—7 évig egyre, ha a gyom évenkint kiirtatott. Ez idő után a talaj kimerült, s ismét hosz- szabb időre van szüksége, míg ismét karda- momkertnek alkalmassá lesz. A kardamom- magvait, a paradicsom-magvakat, nálunk föképen a sör csípősségének növelésére használják. A kardamom növénycsaládjába tartozik a délázsiai gyömbér (Zingiber officinalis) is. E növény termete a mi nőszirmunkkal s a szintén fűszeres kálmossal hasonlítható öszsze. Három-négy láb magas szárt hajt liliomhoz hasonló levelekkel, virágai violafoltos sárgás-fehérek. A gyömbérnek a földben kiíszó gyökértövét becsülik, mely vagy szárazon képez árúczikket, vagy czukorral befőzve, mint csemege. Jelenleg a legtöbb forró égöv alatti tartományban, különösen Nyugot-Indiában mívelik. Minthogy a gyömbér sohasem terem csírázni képes magvakat, a gyökértő egyes darabjai által szaporítják. A vanillia egyike a legbecsesebb, legnemesebb fűszereknek, valódi gyermeke a forró égövű Amerikának ; a kereskedésben előforduló arasznyi hosszú, tollszárvékony, fekete hüvelyek gyümölcsei több igen közeli rokonságban levő kosborféléknek, a vanilla növénycsaládnak, melybe tartoznak pl. a V. aromatica, plani folia, chica stb. A vanillanövények mindannyian kúszónövények ; árnyékos-nedves helyen, a folyó partja közelében szárának egy darabját elültetik egy fa tővében, s a belőle fejlődő inda a repkényhez hasonlón felfut törzsére s ágról ágra tovább fűződik. Mívelése sok gondot kíván meg, mert magára hagyva fürtjének 20 virágából is alig lesz egy gyümölcshüvelylyé. A nehézség abban rejlik, hogy mint a kosborféléknél egyáltalán, az egymásra tapadt hímpor nem igen tud eljutni a termő bibéjére. A vadonban ezt rovarok közvetítik, a figyelmes ültetvényes pedig ecsettel vivén a hímport a bibére át, termését megtízszeresítlieti. E módon sikerült Jáván nagy mennyiségű vanilliát termeszteni. Amerikában a vanilliát Mexikótól déli Braziliáig mindenütt találni, aztán Carthagenánál, Caracas tengerpartjain, úgyszintén Pana18* 73. ábra.. A vanillia.
