Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
4. kötet - A bor
120 A bor. ily franczia eljárással működő gyár a fehérmegyei Yelenczén. Alapítója Petheő Imre, ■ . ki gyártmányával már az egész magyarországi piaczot elfoglalta, s külföldön is elismerést aratott vele. Hibája csak az, hogy nem heverteti eléggé (Francziaország- ban két évig is veszteg hagyják), ennek oka azonban a túlhalmozott megrendelés. ; Ezen csak nagyobb tőkebefektetéssel lehetne segíteni. A leírt módon kivíil van még más eljárás is divatban olcsó pezsgőborok előállítására. Szénsavas gázt hajtanak be, a szódavíz gyártásánál használatos nyomókészülékkel kellően megédesített s cognacozott borba. Az ily pezsgőbor azonban íze s még inkább kellemetlen utóhatása: fej- s gyomorfájás által elárulja, mi fán ter- ■ mett. Ilyen gyár több is van hazánkban, a legrégibb 1839-ben alapíttatott Pozsony- ' ban Graner által. A szőlőből fejlesztett borról szóló czikkiink befejezéséül álljon itt néhány adat hazai bortermelésünkről Keleti Károly «Magyarország szőlőszeti statisztikája» czímű munkája nyomán. E szerint a magyar birodalomban a szőlőterület 425.314 (739.677 holdat) foglal el, mely terület 5845 községre oszlik, 912.633 tulajdonos birja s így átlag R/io rész hold (0.46 hektár) esik egy birtokosra. Európaszerte az a vélemény uralkodott hazánkról, hogy az áldott bortermő, par excellence szőlőmívelő ország s évi bortermésünket 22 millió hektoliterre (körülbelül 38 millió akóra) becsülték. Keleti K. az országosan beszerzett adatok alapján azonban e számot képzeletinek mutatja be, mert évi bortermésünk rósz évben mindössze 7.31 millió akó (4.13 millió hektoliter), középszerű évben 18.24 millió akó, jó évben 31—32 millió akó (10.32 és 17.88 millió hektoliter). Ebbe nincs bele tudva az asszúbor, melynek termése azonban nagyon változó s az egyes évek viszonyai szerint 5000 és 46.000 akó közt változik. Az asszúbor termesztésében Magyarországban csak 21, erdély- I ben 8, Horvátországban 3 megye s a határőrvidéken az egy péterváradi ezred területe vesz részt. De még ezek közt is jelentékenyebb asszúbor készítéséről csak Magyarországban, és itt is csak 6 megyében lehet szó. Első sorban áll Zemplén, mely jó években egymaga termeszt 20—27.000 akót (11—15.300 hektolitert). Borsod s Abaúj 5000 akóig (2.800 hektoliterig), Bács 4000 akón (2.300 kektoliteren) felül, Bereg 2000 akóig (1.100 hektoliterig), Sopron 1500 akóig (800—850 hektoliterig) termeszt ; a többi megye összes asszúbor készítése alig üti meg a 2— 300 akót (120—170 hektolitert). Ez adatok szerint tehát hazánk, tekintve évi bortermésének mennyiségét, Európa fő bortermesztő államaival szemben nem foglalja azt a helyet, melyet eddig neki juttattak. A csigér vagy gyümölcsbor Francziaországban, Angliában s Németországban igen kedvelt ital s olcsó ára miatt fő italát képezi a munkás osztálynak. Nyersanyagul kiválóképen az almát használják, a körtét rendszerint csak az alma közzé keverve, de azonkívül egyéb bogyós gyümölcsöt is. Az almafajok közül a kitünőebbek adják a legfinomabb csigert (cidre), de némely élvezhetetlen körtefaj is jelesnek tartott italt ad. Egyébiránt minden gyümölcsből készíthető csiger, ha teljesen érett állapotában dolgoztatik fel. A közönséges csiger számára a gyümölcsöt egyszerűen lerázzák a fáról s feldolgozzák mielőtt rothadásnak indul. A finomabb csiger számára azonban a gyümölcsöt gondosan leszedik s külön érlelik. A gyümölcsöt szétzúzzák vagy szétmorzsolják, a mely czélra lYa—2 méternyi átmérőjű malomkövet használnak, s ezt a zúzó válúban hengergetik. Ezt a mustolást víg mulatságnak tekinti az egész háznépe s apraja-örege részt vesz benne. A kását némely vidéken egy ideig állni hagyják, és mielőtt kisajtolnák több ízben megkavarják. Legtöbbnyire azonban azonnal neki fognak a sajtolásnak, a mustot
