Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - Mérlegek és sűrűségmérők
A faj súly, 39 magasba törekszik, és még V* kilogrammnyi terhet fog elviselhetni. Ha szabadon mozoghat, kiemelkedik a fölszinre s térfogatának negyed részével kimered belőle. Az oly test, mely, ha teljesen szabadon mozoghat, s nem merül egészen a vizbe, hanem ez magán hordja úgy, hogy részben annak fölszinén kiáll, úszik. Mind az a test úszik, melyek súlya csekélyebb mint a térfogata szerint épen olyan nagy viztömeg ; kövér emberek könnyebben mint soványok, kiknél az aránytalanul nehezebb csontok a súlyt a térfogathoz viszonyítva lényegesen fokozzák. Egészben véve az emberi test könnyebb a víznél, és a befulásnak oka tehát nem az elmerülés, hanem a félelem s nyugtalanság, mely a kellő helyzetet, melyben a lélekzés lehető, nem engedi megtalálni s megtartani. Ha a bemártott test épen oly nehéz mint az őt környező viz, ennek fölszinén nem fog kiállani, magától sem fel-, sem le nem fog szállani, lefelé nem gyakorol semmi nyomást, hanem a viz minden rétege hordja. A súlynak térfogatához való viszonyát sűrűségnek mondjuk és a számot, mely a sűrűségnek a vizhez való viszonyát (ez utóbbit 1-nek véve fel) kifejezi, fajsúlynak. Ha tehát azt mondjuk, a vasnak 7*5 a fajsúlya, annyit tesz az, hogy egy köbméter vas épen hét s félszer annyit nyom mint egy köbméter viz. Azt mondhatjuk tehát : minden test, melynek fajsúlya nagyobb a vizénél, abban fenékre száll ; ellenben mindaz, melynek fajsúlya kisebb, úszik s térforga- tuknak épen annyijával merülnek el, menyit fajsúlyúk kitesz. Valamely szilárd testnek faj súlyát igen könnyű kitudni, ha először rendes módon megmérjük, másodszor pedig vízben és aztán a nyert súlykülömbözetet, a kiszorított viztömeg súlyát, az általános súlyhoz, a legelőbb nyert számhoz, viszonyítjuk. Tegyük fel, hogy egy a levegőn 25 grammot nyomó darab arany a vízben csak 23'5 grammot nyom, a kiszorított viz súlya tehát tenne 1-5 grammot s a darab arany fajsúlya e szerint = 25/1 '5 vagyis = 16‘666. A tiszta aranynak fajsúlya azonban 19'3 ; e darab aranyban tehát könnyebb adványok kell hogy rejljenek, mik által annak értéke egyúttal csökkent is. Mihelyt ez adványok természete ismeretes, azok fajsúlyából biztosan meghatározható mennyiségük is, és ez az az elv, melynek fölfedezéséért Archimedes az isteneknek hekatombát áldozott. Száz ökröt ! — «Ezért» — mondja Lessing — reszketnek ma is sokan, ha új igazság jut napfényre». Az, ki úszó deszkára ül vagy teste körül övezett parafával vizbe ugrik, Archimedes elvét alkalmazza, sőt az egész hajózás ugyanazon alapelveken nyugszik, mert az által, hogy valamely testet üregessé teszünk, kényszeríthetjük, hogy oly víztömeget szorítson félre, melynek súlya az övét jóval felülmúlja, mi által fajsúly szerint sokkal nehezebb testeket megbir a viz. A mérés vízben nem jár nagy nehézséggel ; minden mérleget használhatni e czélra, melyről az egyik csészét leakasztjuk és rudját más módon egyenlítjük ki. (51. ábra). A mérendő test egy finom fémdrótnál fogva kis kampóra erősíttetik, akkép, hogy épen a vízzel töltött edény közepébe függ belé. A szilárd testek faj súlyának meghatározására szolgáló másik módot lehetővé teszik az 50. ábra. Szabadon úszó test.
