Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
4. kötet - A dohány s a többi narkotikus szerek
86 A dohány s a többi narkotikus szerek. gyöngén fűszeres illatú, de nem keserű ízű. A komló keserűje a lupulin többi részeiben foglaltatik ; e mellett van benne még csersav s egy sajátságos illó olaj. A komló alkotó részei a sört nem csak fűszeressé s narkotikussá teszik, hanem még az a sajátságos befolyásuk is van rá, hogy a bekövetkező erjedést meglassítják s egyrészt czukortartalmát megkötik, mely nem változik alkohollá s e tekintetben épen- séggel nagyon szükséges adalékok. A komlónak említett csekély tarthatósága sokféle kísérletekre adott alkalmat ; megkisérlék illó anyagainak kivonását, hogy a dúsantermő év áldását szűk esztendőkre eltehessék. Mindeddig azonban a siker nem volt kedvező ; a finom illat, enyhe zamat nem köthető meg, legalább az alkalmazott módszerekkel nem. A komló pótlására lelkiismeretlen serfőzők, de főképen a korcsmárosok, sokféle anyagot használnak részint kesernyés ízük, részint narkotikus tulajdonságaik miatt, noha egyikök sem bírja a komló kellemes hatását előidézni, sőt némelyike egyenesen károsan hat a szervezetre. Az ártalmatlan hamisító szerek a sárga tárnics (enzián), üröm,pitypang, rozmarin, czikoria, fenyűlevél, székfű s ilyenféle keserű anyagokat tartalmazó növény, de határozottan ártalmasak az Anomirta cocculus Malabar partjain termő növény magvai s a Ledum palustre s Ledum latifolium levelei ; az előbbivel Angliában, az utóbbiakkal Észak-Németországban hamisítják a sört. Londonba két-három ezer mázsa kokkulszemet (levantei diót) fogyasztanak el a serfőzők s korcsmárosok, mert kis adalék belőle a sörnek nemcsak keserű ízt, hanem sötétebb színt s sűrűbb állományt kölcsönöz, tehát nemcsak a komlót, hanem a malátát is pótolja. A kokkul-magvak pedig a legerősebb mérget (a pikro- toxint) tartalmazzák, mely kis mennyiségben is rósz befolyással van az emberi szervezetre s hosszabb időn át használva, az agyvelöt s idegtevékenységet eltompítja s végül egészen megbénítja. A cocát is még ide kell sorolnunk a narkotikus élvezeti szerek közé. Ezt Európában még nem ismerik , de annál nagyobb mennyiségben fogyasztják Peru s Bolivia indiánjai, kik az Erythroxylon coca leveleit szárazon vagy frissen kevés oltatlan mészszel behintik, összesodorják s addig rágják, míg minden oldható alkotó részt kiszoptak belőle. Mondják, hogy hatása a szervezetre élénkítő s éltető, az étel utáni vágyat feltűnően csökkenti s hogy a hegyi indiánokat nagy testi erőfeszítésekre képesíti. Újabb utazók azért a koka-levelet az európai tengerészek számára ajánlották. Nagyobb mennyiség a kokalevélből azonban hasonló tüneteket idéz elő mint az opium. A képzeletet természetellenesen felizgatja s folytatott élvezete a szellemet zilálttá teszi s liülyességet idéz föl.
