Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - Mérlegek és sűrűségmérők
A mázsáié. 35 Minden mérleg lényeges alkotó részét itt is látjuk : a két csészét ; a súlyoknak P csészét, a Qu tehernek az AB hidat, továbbá a többszörösen görbült LN mérleg- rudat, melynek ú/-ben van a megtámasztója vagy forgási pontja. De már egy futó pillantás nagy kiilömbséget mutat összehasonlítva ezt az eddigi mérlegekkel ; azt látjuk ugyanis, hogy a Qu teher az LM emeltyűkar egyetlen pontján sem függ, hanem hogy az AB lap csak részben nyugszik a E élen, mely pedig az F G egykaru emeltyűre nyomódik s ez által függ össze az L mérlegrudon ; másfelől pedig az AB lap lenyomja a CD rudazatot s ennél fogva függ a K emeltyűkaron. AB CD egybekötött egészet képeznek. A tehernek két támadópontja AT-nál s L-nél a dolgot csak látszat szerint teszik bonyolulttá, tényleg a hatás ugyanaz, mintha a teher közetlenül s csupán A'-ban függne ; a AT-n kivül levő részek csak arra valók, hogy kényelmes eszközünk legyen, hogy a mérlegcsésze egyenletesen billenjen föl s le, s hogy az utóbbi sik- alaku legyen, a mi nagyobb terhek megmérését könnyebbíti. A mondott berendezésnél tökéletesen közömbös, hová teszik a terhet, minthogy az egész hidas laza, a nyomás egy része sem hathat máskép az LM emeltyűkarra, akár nehezedjék az az E-re, akár B-re. Igaz azonban, s ez az egész szerkezet főfeltétele, hogy az EF s GF emeltyűhosszak közt ugyanazon aránynak kell lennie, mint KM és LM közt. Ha tehát KM például ötödrésze Lilí-nek, E’A’-nak is ötödét kell kitennie GF-nek. Ez által eléretik az, hogy, feküdjék bár a teher a hidas bármely pontján, a nyomás egész egyenlőn oszlik meg az emeltyűkaron. Az a rész, mely A-nél GF emeltyűre hat, a fölvett esetnél ugyan ór-nél csak ötödrészében jut érvényre, ellenben azért ötször nagyobb az LM az emeltyűkar hossza KM-nél, a hol a B-re nehezedő rész lebillenést okoz, s a végső hatásban az LM emeltyűkar annyira érzékenynyé lesz, mintha az egész teher A-n 46. ábra. A hidas mérleg belső berendezése, függne. A KM és LM emeltyűhosszaknak és megfelelőleg EF és FG-nek arányai tetszés szerinti nagyságúak lehetnek, csakhogy egymás közt egyenlőknek kell len- niök. A «tizedes mérleg» név nem onnan van, hogy e nemű mérlegeknél tán épen 1:10 viszony léteznék, sőt inkább onnan ered, hogy az MN másik emeltyükar, melyen a sulyok függnek, rendszerint tizszerte hosszabb mint a MK távolság, s hogy tehát a P súly a tizszerte oly nehéz Qu terhet egyensúlyba tartja. Öt kilogramm rátétetvén a P csészére, azt eszközli, hogy a b s c nyelvek összejátszódnak, ha a Qu súly 1 mázsa. Hasonló elven alapulnak a nagy tehermérlegek, a melyeken száz mázsányi terheket mérnek. Az emeltyűművek rendesen a föld alatt vannak kifalazott veremben, s a hidas a földszinével egy, úgy hogy a nagy társzekerek csak egyenesen ráhajtanak, melyen súlyuk meghatároztatik. Az emeltyűk hossza gyakran úgy van összeállítva ezeknél, hogy minden a csészére tett súly a tehernek százszorosát méri föl. A chemiai mérleg. Könnyű belátni, hogy az egyszerű szerkezetű mérlegek, minőket eddig szemléltünk, nem nyújtanak valami nagy szabatosságot. Habár az orvosszerészek s aranymivesek kis mérlegei, melyek a kalmármérlegtől csak finomabb kidolgozásban kíilömböznek, a kívánt czélnak meg is felelnek, mégis
